Infostart.hu
eur:
372.66
usd:
339.97
bux:
140065.18
2026. november 20. péntek Jolán
Budapest Parliament building exterior, Hungary
Nyitókép: Zsolt Hlinka/Getty Images

Két alaptörvény-módosítás és több mint 30 törvény – a Tisza első száz napjának mérlege

Több mint harminc törvény, két Alaptörvény-módosítás és számos, Magyarország megújítását szolgáló döntés az új, Tisza-többségű Országgyűlés első száz napjának mérlege – közölte a kormánypárti képviselőcsoport szerdán az MTI-vel.

Felidézték, hogy egyik legfontosabb vállalásuk a Magyarországnak járó uniós források visszaszerzése volt. A több ezer milliárd forintnyi EU-s pénz hazahozatalának érdekében az Országgyűlés átfogó korrupcióellenes és átláthatósági intézkedéseket fogadott el. A frakció döntéseinek köszönhetően szigorodott a vagyonnyilatkozati rendszer, átláthatóbbá vált a magántőkealapok és a közbeszerzések működése, nőtt a közérdekű adatok nyilvánossága, és megerősödött az Integritás Hatóság hatásköre – írták.

Hozzátették: az elmúlt húsz évben a legóvatosabb becslések szerint is 30 ezer milliárd forintnyi közvagyon kerülhetett jogtalanul magánzsebekbe, ennek visszavételére hozta létre az Országgyűlés Tisza-többsége a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt; a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kivezetésével pedig mintegy 3000 milliárd forint kerül vissza a nemzeti vagyon körébe.

Kitértek arra, hogy csökkentek a parlament működéséhez kapcsolódó kiadások és a képviselői fizetések. Felállt öt parlamenti vizsgálóbizottság, amelyek előtt kötelező megjelenni, és mérséklődött a kétharmados többséghez kötött szabályozási területek „indokolatlanul nagy száma”.

Megkezdődött Magyarország alkotmányos rendszerének megújítása is, az Országgyűlés új, független és hiteles köztársasági elnököt választott, aki méltó módon képviseli azt a demokratikus megújulást, amelynek eredményeként Magyarországnak egy széles körben megvitatott, a demokratikus jogállamiság elveire épülő új alkotmánya lesz – áll a Tisza-frakció közleményében.

Emlékeztettek: a parlament az országgyűlési képviselők mandátumát 12 évben, a miniszterelnökét pedig két ciklusban maximálta, miközben a többi közjogi tisztség esetében is kizárta, hogy valaki évtizedekre kisajátítson egy pozíciót. Ezek a döntések mind egy irányba mutatnak: egy olyan demokratikus állam megteremtése felé, amelyben egyetlen politikai erő sem betonozhatja be évtizedekre a saját hatalmát – közölték.

Úgy fogalmaztak: megkezdődött a demokratikus intézményrendszer függetlenségének helyreállítása, az Országgyűlés megerősítette a bírói önigazgatást és a bírósági szervezetrendszer függetlenségét. A plakáttörvény módosításával a parlament a gyűlöletkeltő politikai reklámokat tiltotta be, miközben a médiatörvény megváltoztatásával megteremtette a többelvű és kiegyensúlyozott közszolgálati média és hírszolgáltatás, valamint a hatékony médiafelügyelet működésének feltételeit.

Az Országgyűlés bevezette a rászorultsági alapon járó százezer forintos iskolakezdési támogatást, és nulla százalékra csökkentette a vényköteles gyógyszerek áfáját. A diákok újra tanulhatnak külföldön az Erasmus és a Horizon programok keretében, valamint döntés született a közösségi közlekedés átfogó intézményi és működési reformjáról is. A lehető legszélesebb körben hozzáférhetővé és kutathatóvá válnak az 1990 előtti titkosszolgálati iratok – sorolták.

Úgy fogalmaztak: száz nap alatt nem lehet helyrehozni mindazt, ami hosszú évek alatt romlott el. A felsorolt intézkedések csak egy részét jelentik az első száz nap döntéseinek, de „jól mutatják az irányt egy működő állam, egy tisztább közélet, erősebb demokratikus intézmények és egy emberségesebb Magyarország felé”.

Címlapról ajánljuk
Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Aggasztó összefüggést találtak a népszerű fogyasztószerek elhagyása után

Aggasztó összefüggést találtak a népszerű fogyasztószerek elhagyása után

A GLP-1-gyógyszerek abbahagyása után nagyjából kétszer olyan gyakran regisztráltak nem halálos infarktust, nem halálos stroke-ot vagy bármilyen okból bekövetkező halált, mint a kezelés alatt – a három kimenetelt együtt vizsgálva. Erre jutott egy több mint 80 ezer, 2-es típusú cukorbeteg olaszországi adatait elemző nemzetközi kutatás. A halálozásban több mint négyszeres különbséget mértek, de a szerzők szerint ezt önmagában a gyógyszerelhagyás valószínűleg nem magyarázza: az abbahagyás a betegek romló egészségi állapotát is jelezheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×