Évek óta mindig az történik, hogy december 24-ét munkanap-áthelyezéssel munkaszüneti nappá teszik, előtte vagy utána ledolgozva a napot, hogy mindenki otthon lehessen a szeretteivel Szenteste. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete viszont azt szeretné, hogy legyen hivatalosan kimondva: december 24-e munkaszüneti nap, amit nem kell ledolgozni – magyarázta az InfoRádióban Karsai Zoltán, a szervezet vezetője.

A kezdeményezés társadalmi támogatottságát illetően azt mondta, hogy az emberekben értelemszerűen van egyfajta bizonytalanság, ahogyan korábban a vasárnapi boltzárnál bevezetésekor is volt, ami aggodalmakat és tiltakozásokat szül. „A december 24-e is picit ilyen, hogy most mindenki úgy van vele, hogy még aznap szeretné megvenni az utolsó pillanatban a ajándékot, vagy az ételhez a hozzávalókat, de ez csak abból fakad, hogy a jelenlegi ismereteink szerint ugye 24-én, mondjuk délig vagy kettőig nyitva vannak az üzletek” – magyarázta Karsai Zoltán, aki

biztosra veszi, hogy a kereskedelmi láncok „ki fognak tartani” előző nap éjfélig, vagyis az „utolsó pillanat” csak pár órát fog eltolódni,

és ha az emberek időben tudják, hogy 24-én nem lesznek nyitva az üzletek, akkor talán nem lesz ellenállás a kérdésben.

Kitért arra is, hogy a kereskedelemben a munkavállalók egyértelműen támogatják a kezdeményezést, de úgy gondolják, hogy rajtuk kívül is nagyon sokan szeretnék még, ha december 24-e munkaszüneti nap lenne. Karsai Zoltán egyébként megjegyezte, hogy ma Szenteste ugyanolyan általános munkanap, mint bármelyik másik, következésképp nem jár érte túlórapénz vagy extra juttatás. „Sajnos a például a benzinkutasok vagy a mentők nem tudnak pihenőnapon lenni, de a kereskedők szeretnének kiállni a lehető legtöbb munkavállalóért, hogy december 24-én minél többen otthon tudjanak lenni” – hangsúlyozta.

Korábban a témában rendezett országgyűlési vitákban a most leköszönő kormányzat képviselői azzal érveltek, hogy ők már munkaszüneti nappá tették nagypénteket, és tudják, hogy mekkora nemzetgazdasági kiesést okozna egy újabb munkaszüneti nap. A szakszervezeti vezető szerint ez az érv figyelembe vehető, de ha csak a kereskedelmet nézzük, akkor egész biztos, hogy nem fog gazdasági kiesést okozni; egyetlenegy esetben tudná ezt elképzelni, ha 23-án jelentik be, hogy másnap már nincs nyitva a bolt. Ugyanis – mint azt kifejtette – a húsvéti tapasztalatok is azt mutatják, amikor csak szombaton tartanak nyitva a boltok –, hogy jóval több élelmiszert vásárolnak az emberek, mit amint amúgy abban a három napban (nagypéntek, húsvétvasárnap és húsvéthétfő) meg fognak enni. Ezért szinte biztos abban, hogy

ha pontosan tudható, hogy karácsonykor három napig nem lesznek nyitva a boltok, akkor amit 24-én vásárolnának és esetleg kiesést okozhatna az áfa és egyéb tételekben, annak a többszörösét is jó eséllyel elköltenék korábban,

hogy biztosan legyen ott mindenből elég. Ilyen szempontból a kereskedelemben nem számít arra, hogy ez fennakadást okozna.

Amennyiben munkaszüneti nappá nyilvánítják december 24-ét, akkor a boltoknak nincs lehetőségük úgy dönteni, hogy mégis kinyitnak. Az egyetlen kivételt az „egyszemélyes” bolt jelenti, ahol maga a tulajdonos – esetleg a családja – beállhat dolgozni, más kiskapu a jogszabály szerint nincs munkaszüneti nap esetén. De alkalmazottakat arra a napra nem lehet munkavégzésre beosztani – emlékeztetett Karsai Zoltán.

A Nemzeti Választási Bizottság már hitelesítette a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének népszavazási kezdeményezését, amely a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról szól.

A népszavazásra javasolt kérdés úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy december huszonnegyedike munkaszüneti nap legyen?”. Hogy mikorra lehet ebből tényleges referendum, azzal kapcsolatban a szakszervezeti vezető úgy fogalmazott, hogy

két forgatókönyv létezik a fejükben.

Bár „szentül hiszi”, hogy a kereskedők minden probléma nélkül össze tudják gyűjteni a szükséges legalább 200 000 érvényes választópolgári aláírást a népszavazáshoz, de ha a Tisza Párt a választások előtti ígéretét tartja, miszerint munkaszüneti nappá nyilvánítanák december 24-ét, és tényleg megszavazzák, akkor minden további nélkül lezártnak tekintenék az ügyet, energiát, pénzt és időt spórolva. Tehát első körben, mielőtt még nekiállnánk aláírást gyűjteni, tenni fognak egy kezdeményezést a leendő kormánypártnak, hogy ne „kiharcolni” kelljen a népszavazást.

Ellenkező esetben az aláírásokat még az idei évben össze kell gyűjteni, az NVB-nek hitelesítenie kell, majd ezután kerül az Országgyűlés elé az ügy. A parlamentnek pedig kötelező elrendelnie a népszavazást. „Én azt szeretném, hogyha ez már idén így lenne, és ha jól emlékszem, akkor a Tisza Pártnak a közleménye is így szólt (…). Úgyhogy én látok egy közös akaratot, de természetesen megvan a tervünk arra, hogyha aláírást fogunk gyűjteni, akkor ezt hol, milyen módon fogjuk megtenni, úgyhogy mi készen állunk erre is” – fogalmazott Karsai Zoltán.

A cikk alapjául szolgáló interjút Herczeg Zsolt készítette.