A december 23-i Magyar Közlönyben megjelent egyik rendelet a Budapestnek nyújtandó állami segélyhitellel kapcsolatos. Mint arról korábban már döntés született, a fővárosi önkormányzat állami kezességvállalással rendelkező segélyhitelt vehet igénybe az MFB Zrt.-nél a bérek és a közterhek kifizetésére. Az önkormányzatnak a hitel rendelkezésre állását követően részletes vagyonleltárt, illetve konszolidált költségvetést kell készítenie, amely átlátható módon mutatja be bevételeit, kiadásait, és a hitellel kapcsolatos kötelezettségeket.

Az új törvény szerint fizetési nehézséggel küzdő önkormányzatnak minősül

• a) a fővárosi önkormányzat, vagy
• b) az a gazdasági társaság, amely a fővárosi önkormányzat legalább 50 százalékos tulajdoni részesedésével működik,

ha a közszolgáltatási feladatai ellátásához szükséges, foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő személyi jellegű kifizetések és a kapcsolódó közterhek – ideértve az önkormányzat irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok kifizetéseit is – kifizetésére jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt határidő eltelt vagy a bérek kifizetésének esedékessége lejárt és azokat nem fizették ki.

Karácsony Gergely főpolgármester korábbi közlése szerint ez már januártól fennállhat Budapest esetében.

Az új törvény szerint fontos kitétel, hogy a hitel kapcsán a követelés 100 százalékáig az államot visszavonhatatlan készfizető kezesség terheli, amely tekintetében az adós fedezetet biztosít.

Az ügylet és az állami kezesség feltételeiről – ideértve a futamidőt, kamatot és a fedezetet is – a kormány nyilvános, egyedi határozatban dönt.

A hitelszerződés megkötését kezdeményezheti a fizetési nehézséggel küzdő önkormányzat, de ennek hiányában ha a törvényben meghatározott fizetési nehézség fennáll, annak tényét Budapest Főváros Kormányhivatala hatósági határozatban állapítja meg. A határozattal szemben azonnali jogvédelem iránti kérelemnek nincs helye.

A pénzért cserébe

• a hitel rendelkezésre állását vagy folyósítását követő 6 hónapon belül a kormány rendeletében meghatározott módon konszolidált – a tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságokra vonatkozó információkat is magában foglaló – költségvetést készít, illetve fogad el,
• ugyanígy részletes vagyonleltárt készít, valamint
• irányítási szervezetét és döntési eljárását a gazdálkodás megfelelőségét, átláthatóságát, célszerűségét, gazdaságosságát és hatékonyságát biztosító módon átalakítja, amelyről részletes tájékoztató dokumentumot készít, amelyet megküld az MFB Zrt. részére.
• Adott esetben kéthetente likviditási tervet készít és fogad el, amit szintén megküld az MFB Zrt. részére.

Béremelések

Megjelent a bértárgyalások eredményeképpen elfogadott szabályozás: 2026. január 1-jétől

• a bruttó minimálbér összege 322 800 forintra emelkedik a jelenlegi 290 800 forintról, (+11 százalék).
• a legalább középfokú végzettséget megkövetelő munkakörökben alkalmazandó garantált bérminimum az idei 348 800 forintról 373 200 forintra nő (+7 százalék).

A garantált bérminimum esetében a hetibér 85 800 forint, a napibér 17 160 forint, az órabér pedig 2145 forint lesz.

A 2026. évi tanárbéremelés szabályai is nyilvánosak, ez a változtatás a már korábban elindított bérfejlesztési rendszer részeként valósul meg. A munkáltató a tanárok 2025. december 1-jei pótlékok, megbízási díjak nélküli, a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szerinti illetményét, munkabérét intézményi szinten átlagosan 10 százalékkal köteles emelni. A béremeléshez szükséges forrásokat a költségvetésben elkülönítetten biztosítják.

A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazat munkavállalói 2026-tól kiegészítő szociális pótlékra lesznek jogosultak. Ezt az állami, az önkormányzati, az egyházi és a civil szervezetekben dolgozók egyaránt megkapják. A pótlék mértékét a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött szolgálati idő és a fizetési besorolás határozza meg.

Ugyanígy határozzák majd meg a bölcsődei ágazatban dolgozó kisgyermeknevelők és dajkák számára bevezetett külön kiegészítő bölcsődei pótlék mértékét.

Emellett a közalkalmazottak meghatározott pótlékai után további 15 százalékos kiegészítő bérpótlék is jár.

Újdonság az otthontámogatásnál, hogy a bevett egyházak, valamint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok alkalmazásában állók is jogosulttá válhatnak erre a támogatási formára – kivéve, ha kizárólag megbízási vagy vállalkozási szerződéssel foglalkoztatják őket, ám a kivétel nem vonatkozik az egyházi tevékenységet végzőkre – összegezte ezt a szabályozást a Portfolio.