Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.96
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Donald Trump amerikai (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai-orosz csúcstalálkozó helyszínén, az Elmendorf-Richardson katonai bázison, az alaszkai Anchorage-ben 2025. augusztus 15-én.
Nyitókép: MTI/AP/Julia Demaree Nikhinson

Orbán Viktor üzent a Trump–Putyin-csúcs előtt

Miért éppen Budapest lesz a Trump–Putyin-csúcs helyszíne - kérdezi a miniszterelnök a közösségi oldalán. Nem várat a válasszal.

Miért éppen Budapest?

Tegnap óta sokan kérdezik és találgatnak szerte a világban, miért lett Magyarország a helyszíne az amerikai és az orosz elnök találkozójának. A válasz egyszerű: mi maradtunk egyedül Európában a béke útján - írja a miniszterelnök közösségi oldalán.

Mi soha nem oktattunk ki senkit. Akkor sem, ha kormányon volt, vagy éppen ellenzékben.

Mi soha nem zártuk le a tárgyalási csatornákat. Úgy nehéz meggyőzni bárkit, bármiről, ha nem állunk szóba vele.

És a legfontosabb: mi évek óta következetesen és kitartóan állunk a béke ügye mellett. Konfrontáció helyett együttműködés, megbélyegzés helyett kölcsönös tisztelet. Ez a béke útja.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×