A hétfői viharban, illetve az azt megelőző hőkupola alatt Magyarország újra megtapasztalhatta, milyen hatalmas károkat okoz a klímaváltozás.
„A vihar előtti hetekben éreztük a nagyon forró, száraz és erősen napos időjárást, ez az úgynevezett hőkupola-jelenség, ami nagyon sokáig beragasztja és kuktaszerűen még tovább főzi, melegíti a benne levő levegőt” – mondta az InfoRádióban Ürge-Vorsatz Diána. Az elmúlt napok időjárási fordulatáról pedig közölte, amikor a kupola összeomlott, egy alacsonyabb nyomású rendszer tört be, és a két levegőtömeg ütközése mindig ilyen szélsőséges viharokkal jár. „Mindez jóval gyakoribbá válik az éghajlatváltozás következményében, és jóval szélsőségesebbé”– tette hozzá a professzor.
Mint elmagyarázta: minden egyes Celsius-fok globális hőmérséklet-emelkedéssel a levegő hét százalékkal több páratartalmat tud magában tartani, tehát jóval több csapadék tud lezúdulni. „Egyre erősebbek lesznek mind a hatalmas viharok és a szélsőséges csapadéklezúdulások, mind a forró, hosszan kitartó hőhullámok, amelyek pedig nagy aszályt okoznak, és a kettő között pedig nagyon erős, viharos átmenetek vannak. Sajnos egyre gyakrabban tapasztalunk majd ilyeneket” – mondta.
Ürge-Vorsatz Diána hangsúlyozta, hogy mindig van remény, hogy mérsékeljük a káros hatásokat, de megfordítani már nem lehet a folyamatot, csak meg lehet állítani még azon a szinten vagy annak közelében, ahol most van. „Nagyon nem mindegy, hogy itt állítjuk meg, vagy ez évről évre rosszabbodik, és nincs korlát” – emelte ki, és hozzátette, amíg nem állítjuk le a szén-dioxid-kibocsátást, ez a helyzet évről évre, napról napra rosszabbodni fog.
Ráadásul a szakértő szerint az alkalmazkodás is egy versenyfutás lesz, mert mire alkalmazkodunk egy új helyzethez, addigra már egy következő, még rosszabb helyzet áll be. „Az üzenet mindenképpen az, hogy nincs olyan, hogy elvesztünk, mert mindennél lesz még rosszabb is. Nagyon fontos, hogy megállítsuk az éghajlatváltozást, hogy lenullázzuk a kibocsátásainkat” – mondta.
A klímakutató úgy látja, ezt anélkül is meg lehet oldani, hogy tönkretennénk a gazdaságot, szerint inkább az éghajlatváltozás fogja tönkre tenni a gazdaságot, úgy véli, az aszály és a szélsőséges időjárás már most kezdi térdre kényszeríteni Magyarország mezőgazdaságát.
„Sokkal kisebb költség lenne, ha még most észbe kapnánk, és engednénk bizonyos változásokat, meg lehet úgy csinálni, hogy igazából nyertesként jöjjünk ki az egészből, és még versenyképesebbek is legyünk” – hangsúlyozta Ürge-Vorsatz Diána. Szerinte az új, zöld iparágak is eredményezhetnek komoly gazdasági növekedést, ezért nem érdemes a régi iparágakat támogatni, amelyekre már nincs is szükségünk.
Ürge-Vorsatz Diána szerint a lakosság, az ipar és a kormányok felelősségét nem lehet szétválasztani.
Mint mondta: az ipar azt termeli, amire a vevők igényt tartanak, és a kormányok is arra mennek, amerre a szavazók engedik őket.
„Nem tudjuk csak másra kenni a felelősséget, mindnyájan ugyanúgy benne vagyunk, és igazából minden tőlünk, egyénektől indul, mert semmilyen kormány nem mer egy drasztikusabb intézkedéscsomagot meghozni, ha nincs támogatás, nincs megértés a választópolgárok irányából” – magyarázta, ezért szerinte a változáshoz minden egyes magyar állampolgárra szükség van.
„Üzenjünk a fogyasztói választásunkkal, a vásárlói döntéseinkkel az iparnak, hogy mi készen állunk, és kérjük tőlük, hogy változtassanak” – figyelmeztetett az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének alelnöke.
