Magyarországon a kábítószerellenes törvények vasszigort hirdetnek. A kormány és a jogalkotók egyaránt világossá tették: zéró tolerancia van érvényben, ami alól nincs kivétel. Minden pszichoaktív szer, így az LSA is tilalom alá esik, vagyis aki ilyen anyagot előállít, birtokol vagy forgalmaz, az bűncselekményt követ el. Azonban mégis van valami, ami kibújik e szigor árnyékából: a kék hajnalka - írja a Drogkutató Intézet (DKI) ismertetője nyomán a magyarnemzet.hu.

A kék hajnalka (Ipomoea tricolor) magjai természetes formában tartalmazzák az LSA-t (lizergsav-amid), egy erőteljes pszichoaktív vegyületet, amely szerkezetileg az LSD rokona, és módosítja a tudatállapotot. Az LSA hatásai között szerepelnek hallucinációk, érzékelési torzulások, valamint mély introspektív élmények, éppúgy, mint a klasszikus pszichedelikumoknál. A különbség annyi, hogy az LSA természetes forrásból, növényi magokból is elérhető, és itt jön képbe a kiskapu:

jogilag az LSA tiltott szer hazánkban, a vele való mindenfajta visszaélés bűncselekmény, azonban a kék hajnalka magjai, amik tartalmazzák a hatóanyagot, dísznövényként árusíthatók.

A növény magjai kertészetekben, webáruházakban, sőt, nagyáruházak kínálatában is megtalálhatók. A forgalmazók nem ajánlják emberi fogyasztásra, és gyakran fel is tüntetik, hogy a termék "nem alkalmas élelmezési célra". A jogalkotó szempontjából ezzel meg is lett húzva a határ: a növény legálisan forgalmazható, amíg nem történik meg az LSA tudatos kivonása vagy pszichoaktív céllal történő használata.

A kiskapura sokan tekintenek alternatívaként, akik pszichedelikus szert kívánnak fogyasztani, de nem mernek kapcsolatba lépni a drogpiaccal.

A magokból különböző módszerekkel nyerik ki az LSA-t, vagy nyersen fogyasztják őket, gyakran nem is sejtve, milyen egészségügyi kockázatokkal járhat ez.

Ennek az az oka, hogy a magokat vegyszerekkel kezelik, a hatóanyag mennyisége változó, ráadásul kiszámíthatatlan is. A DKI szerint a gyakorlatban léteznek olyan biológiai és kereskedelmi kiskapuk, amelyeken keresztül az LSA-hoz hasonló szerek eljutnak a fogyasztókhoz. A rendszer nem tud mit kezdeni azzal, hogy egy teljesen hétköznapi dísznövény természetes módon tartalmaz egy tiltott pszichoaktív anyagot.

A törvény jelenleg csak akkor lép közbe, ha a magokat "nem rendeltetésszerűen" használják, az viszont, hogy mi számít rendeltetésszerűnek és mi nem, jogilag képlékeny. Ez a paradoxon különösen problematikus lehet az ifjúságvédelmi és közegészségügyi szempontokból - írják.

A Drogkutató Intézet szerint a megoldás a célzott tájékoztatásban lehet. Ahelyett, hogy a jogalkotó betiltaná a növény kereskedelmét, egy alternatív megközelítést kellene alkalmazni. Olyan megelőző, figyelemfelkeltő és tájékoztató kampányokra van szükség, amik közérthetően ismertetik a fogyasztás potenciális veszélyeit:

megértetik az emberekkel, hogy a mag nem alkalmas emberi fogyasztásra semmilyen formában, és hogy milyen káros következményei lehetnek a hatóanyagának.

Továbbá indokoltnak tartják, hogy a szabályozás pontosabban határozza meg azokat az eseteket, amikor az ilyen magok forgalmazása pszichoaktív cél gyanúját kelti. Például, ha a kereskedő nem csak virágmagként, hanem egyértelmű utalásokkal, alternatív felhasználásra kínálja, akkor az már jogilag is szankcionálható lenne. Így a jogalkotó a valódi visszaéléseket szoríthatja vissza, anélkül, hogy egy növényt betiltana.