Grósz Andor az eseményen kiemelte: a botlatókövek elhelyezése azt az üzenetet közvetíti, hogy az Operaház nagyra becsüli a zsidó származású munkatársai hozzájárulását a magyar operakultúrához. "A főváros egyik legprominensebb utcáján, az Andrássy úton elhelyezett emlékkövek minden járókelőnek – hazaiaknak és külföldieknek – felidézhetnek neveket, arcokat, történeteket. Talán gondolatokat is ébresztenek. Mi történt akkor? Mi zajlik ma körülöttünk? Merre tart, merre tarthat a világ?" – idézték a Mazsihisz elnökét.

Ókovács Szilveszter szerint az Operaház társadalmi mintája volt a minőségi, a teljesítményen alapuló összjátéknak. Ebből hasította ki a lehető legdurvábban a zsidó származásúakat az antiszemitizmus, ezzel egy ideál kapott súlyos sebet - tette hozzá.

"Sem addig, sem azóta nincs rasszizmus az Operában, amire büszkék is lehetünk, de ez a dühünkre is rámutat, hogy 80 éve pedig mégis megtörténhetett.

És mindenki érintett, mert mindannyian legfeljebb egy-két botlatókőre vagyunk egy-egy áldozattól". Az Operaház főbejáratánál elszórtan elhelyezett tizenhét botlatókőből – amelyeket a Mazsihisz és a dalszínház közösen állítatott – tizenhaton az áldozatok nevei szerepelnek, míg a tizenhetedik a holokauszt ismeretlen dalszínházi áldozatainak emlékét őrzi.

A tizenhat névre szóló botlatókő Abai (Abramovics) Rezső énekkari tag, Bartos Miklós operaénekes, Bruckner Anna balettművész, Fekete Gyula hegedűművész, Földiák Lipót könyvvezető, Gallai (Goldstein) Zoltán énekkari tag, Hütter Pál csellóművész, Jotischky Leo brácsaművész, Kállai Emil hegedűművész, Keleti Frigyes György fagottművész, Kohlberg Róza operaénekes, Lichtenberg Emil karmester, ifj. Ney Dávid operaénekes, Radó Antal műfordító, Revere Gyula hárfaművész és Rovelli (Rosenfeld) Dezső énekkari tag emléke előtt tiszteleg.

Gunter Demnig német szobrászművésztől származik a botlatókő emlékművek ötlete.

A nemzetiszocializmus áldozatai előtt tisztelgő, betonkockákra rögzített és járdába helyezett 10×10 centiméteres réz emléktáblák az áldozatok egykori utolsó szabadon választott lakhelye vagy munkahelye előtt kívánják láthatóvá és kézzelfoghatóvá tenni a történelmi emlékezetet.

A botlatókövek elhelyezése szervesen kapcsolódik a Magyar Állami Operaház másik, a magyar színházi életben egyelőre szintén egyedülálló kezdeményezéséhez, a 2022 decemberében megnyílt "Összetört, elhagyott, meghalt…" című állandó kiállításhoz, amely az intézmény 83, a vészkorszak alatt származása miatt elbocsátott és meghurcolt tagjának állít emléket. A Gábor Sylvie rendező, játékmester ötlete és doktori disszertációjához készített alapkutatása nyomán, Karczag Márton, az Opera Emléktár vezetője által összeállított kiállítás vezetés keretében látogatható az Andrássy úti Ybl palota pincéjében, ahol Budapest 2. világháborús ostroma alatt számos üldözött is menedékre talált.

Címképünk illusztráció