Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Paperwork files searching information business concept, Businessman hands typing keyboard computer, working in stacks of report papers and piles of unfinished documents achieves on office desk
Nyitókép: smolaw11/Getty Images

Ismét csúszik a fővárosi cégvezetői pályázatok elbírálása

Ismét, ezúttal határozatlanképtelenség miatt kellett elhalasztani a fővárosi cégvezetői pályázatok elbírálására felállított bizottság ülését. A pártok egymásra mutogatnak, a testületet pedig jövő hétfőre hívták össze.

Szerdán ismét összeült a fővárosi cégvezetők pályázatainak elbírálására felállított bizottság, de a testület tagjainak több mint fele nem jelent meg, ami miatt nem lehetett interjúztatni a 43 jelentkezőt, hogy kiválasszák közülük azokat, akik a meghallgatások újabb körébe jutnak.

Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője felidézte: a folyamat eleve óriási vita volt. Mint mondta, az összes nagy fővárosi cég (a BKK, a BKV, a Budapesti Közművek, a gyógyfürdős és a vagyonkezelő cég) vezetőjét még az előző DK–MSZP városvezetés idején nevezték ki, emiatt ahhoz ragaszkodott az új Fővárosi Közgyűlés, hogy legyen nyilvános és átlátható pályázat ezeknek a cégeknek a vezetésére.

„És most, amikor elindult a pályázat, és van 43 jelentkező, hirtelen a DK, az MSZP és a Fidesz közösen rájön arra, hogy nem vesz részt ebben a folyamatban, hanem megpróbálja bojkottálni és obstruálni" – fogalmazott felháborodottan Vitézy Dávid, aki szerint ezután az egész folyamat kutyakomédiába fordul, és nehéz lesz komolyan venni.

Gulyás Gergely Kristóf, a bizottság fideszes tagja úgy fogalmazott, hogy „ismét besült a tiszás mutyibizottság”. A politikus ismertette pártja javaslatait a helyzet megoldására: „Azonnal hívjuk vissza az összes gyurcsányista cégvezetőt, és írjunk ki egy olyan pályázatot, amely az elejétől a végéig átlátható. Nincsenek zárt ajtók mögötti ülések, nincsen anonimizálás és nincsenek füstös, háttérszobában megalkotott alkuk.”

A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint a következő bizottsági ülés, amelyet már nem a tavaszi szünet idejére hívnak össze, sikeres lesz. Kiss Ambrus a Fidesz javaslataira reagálva elmondta: a főpolgármesternek van kizárólagos javaslattételi joga személyi kérdésekben, Karácsony Gergely pedig nem kívánja felmenteni a cégvezetőket, hogy aztán újra kinevezze őket, mert ez nem igazán lenne érthető.

„A Fidesz javaslata valójában arról szól, hogy hosszabbítsuk meg ezen cégvezetők mandátumát októberig, miközben a feladatukat megbízási szerződéssel lássák el addig, de ez nem teljesen érthető, és azt hiszem, nem is konzisztens javaslat” – közölte.

Orbán Árpád, a bizottság tiszás elnöke a további lépésekről beszélve elmondta: a következő bizottsági ülést jövő hétfő délutánra hívják össze. „Nagyon remélem, hogy addigra ez az óellenzék–Fidesz összefogás valamennyire átgondolásra kerül, és ezek a képviselőtársaink is a főváros, valamint a fővárosi lakosság érdekeit veszik alapvető preferenciának és eljönnek, hogy határozatképes lehessen az ülésünk” – fejezte ki reményét.

Ha sikeres lesz a bizottság munkája, akkor a cégvezetőkről már májusban szavazhat a Fővárosi Közgyűlés.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×