Több tanulmány is méri a különböző országok lakosainak vendégszeretetét, általános barátságosságát és nyitottságát, Magyarország pedig ezekben a rangsorokban általában a felső-középmezőnyben szokott végezni – mondta az InfoRádióban Kiss Róbert Richárd, de a turisztikai szakértő hozzátette, valójában ezek nehezen mérhető jellemzők.

"A felmérés során nézik a barátságosságot, az érzelmi stabilitást, a nyitottságot, a lelkiismeretességet és az extroverziót is, mikor nagyjából tudományos alapon próbálják felmérni, mennyire barátságos egy ország, ez azonban több sebből vérzik" – magyarázta a szakértő. Szerinte önmagában a barátságosság fogalma is nehezen definiálható, több meghatározása is létezik, másrészt hiába nagy a mintavétel, a megkérdezetteknek sokszor nincs összehasonlítási alapjuk, mert csak azokról a helyekről tudnak nyilatkozni, ahol már szereztek élményeket, ahol megtapasztalták, mennyire barátságosak az emberek.

Kiss Róbert Richárd megjegyezte, ezekben a rangsorokban sokszor a sztereotípiák is visszaköszönnek, hiszen a görögök rendszerint a listák élmezőnyében végeznek, míg ő még olyan barátságossági felmérést nem látott, amelyben a franciák bizonyultak a legjobbnak. Azt viszont leszögezte: az ilyen mérések abból a szempontból tanulságosak lehetnek, hogy hogyan viszonyulnak a külföldi vendégekhez az adott ország lakói.

A turisztikai szakértő szerint a meghatározó mutatóknak a látványosságok, a kikapcsolódási lehetőségek, az adott ország konyhája és a biztonság számítanak. "A turisztikai vonzerőt legtöbbször az jelenti, hogy van valamilyen ígéret, például épített kulturális örökség, gasztronómia, fürdőzési lehetőség, vagy akár gyógyfürdő, netán valami kaland, természeti látványosság, ami vonzza a turistákat, emellett pedig fontos, hogy a vendégek mindezt biztonságban nézhessék meg, élhessék át, próbálhassák ki. Ne legyenek konfliktusok, ne legyen járványveszély" – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy hasonló adottságú helyek között fontos választási szemponttá válik a barátságosság. Ugyanakkor

ha kellőképpen vonzó az attrakció, akkor az embereket nem feltétlenül fogja érdekelni, hogy az adott országban mit gondolnak róluk.

Mint mondta, "ha csak a barátságosság lenne a szempont, akkor nehezen lenne értelmezhető a túlturizmus fogalma, mert már nem mennénk oda, ahol annyira nem szeretnek minket".

A turisztikai szakértő szerint jó érzés tudni, hogy máshol hogyan vélekednek rólunk, hiszen ez az országimázsnak is része. Meglátása szerint Magyarország esetében a jobb megítéléshez ma már az is hozzájárul, hogy egyre többet tudunk kommunikálni a turistákkal, vendégekkel.