Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
311.76
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
A Göcsej Intercity indulás előtt a zalaegerszegi vasútállomáson 2020. január 9-én. Ezen a napon sajtótájékoztatót tartottak a Zalaegerszeget érintő vasúti fejlesztésekről. A tájékoztatón Homolya Róbert, MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója közölte, hogy a menetrendfejlesztés eredményeként 17-34 perccel csökkent Zalaegerszeg és Budapest között a vasúti közlekedés menetideje, a Göcsej Intercity (IC) vonatokkal 3 óra alatt lehet eljutni a zalai megyeszékhelyről a fővárosba.
Nyitókép: MTI/Varga György

Fordulatot vett a MÁV állomásmegújítási pályázata, közbeszólt az Állami Számvevőszék

Az ÁSz szokatlan módon a pályázat eredményét megelőlegező információkat vár, a vasúttársaság értetlen.

Az Állami Számvevőszék (ÁSz) - rendkívül szokatlan módon - az ajánlatkérés fázisában kért adatszolgáltatást a MÁV Zrt-től a nemrég meghirdetett állomásmegújítási programjával összefüggő tevékenységek ellenőrzése céljából - írja tájékoztatójában a közlekedés vállalat.

A kérés meglepő és a pályázat jelenlegi fázisában nem is teljesíthető, hiszen a kért információk, adatok túlnyomó többsége csupán a beérkezett ajánlatok értékelése, majd az azokra épülő koncepciók kidolgozása után állhat rendelkezésre.

A vasúttársaság nem tudja és nem is akarja megelőlegezni egy folyamatban lévő pályázat majdani eredményét, ugyanakkor a rendelkezésére álló adatok és információk hozzáférhetővé tételével természetesen együttműködésre törekszik az ÁSz szakembereivel

- hangsúlyozza a MÁV. Mint ismeretes, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM), valamint a MÁV-csoport a pályázat során olyan befektetők, ingatlanfejlesztők jelentkezését várja, amelyek az ingatlanok egy részének, korlátozott időre szóló, kereskedelmi célú hasznosításáért cserében vállalják az adott állomásépület és környezetének megújítását.

Az országos, a pályaudvarok, állomások forgalma alapján háromszintűvé tett program ajánlattételi határideje ugyanakkor január 31., eddig jelentkezhetnek a pályázók és fogalmazhatják meg elképzeléseiket a pályázat kiírója számára.

A pályázat első fázisa tehát még le sem zárult, az ajánlattételi időszak nyitott, erre tekintettel az ÁSZ adatkérése nehezen értelmezhető és nem is teljesíthető, hiszen a szervezet által 5 munkanapos határidővel bekért,

azaz bőven a pályázat ajánlattételi szakaszának január 31-i határideje előtt várt adatok érdemi része, fogalmilag még nem áll, és nem is állhat a vasúttársaság rendelkezésre.

Ezek az adatok épp a beérkezett ingatlanhasznosítási és -fejlesztései ötletek értékelése, az eredményesen pályázók által benyújtott koncepciók - immár az összes érintett bevonásával történő - kidolgozása után születnek csak meg.

Ezzel együtt a MÁV Zrt. természetesen együttműködik az ÁSz munkatársaival, minden, a pályázattal kapcsolatban már rendelkezésre álló adatot átadja a részükre - jelenti ki közlményében a társaság, hozzátéve, hogy a MÁV Zrt. célja az állami vagyon gyarapítása, e cél teljesítésében pedig az állomásmegújítási program is hatékony eszköz lehet majd a jövőben.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×