Infostart.hu
eur:
364.04
usd:
308.93
bux:
137256.8
2026. április 17. péntek Rudolf
Budapest, 2022. december 20. Az Észak-Közép-budai Centrum Új Szent János Kórház és Szakrendelő Kútvölgyi Tömb épülete az építészeti átadó ünnepség napján, 2022. december 20-án. A Kútvölgyi Tömb felújítására 11 milliárd forintot különített el a kormányzat, ezt további 5 milliárd forinttal növelték. Mintegy 13 ezer négyzetmétert újítottak meg úgy, hogy fontos örökségvédelmi szabályokat is be kellett tartani a csaknem 80 éves épület esetében.MTI/Soós Lajos
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

MOK: a finanszírozás átalakítása nélkül csak nőni fog a kórházak adóssága

A kórházak egyre növekvő adósságának oka, hogy az állami egészségügy finanszírozása nem felel meg a valós költségeknek, így az orvosok az elvégzett beavatkozásokkal veszteséget termelnek – hívja fel a figyelmet a Magyar Orvosi Kamara. A szervezet főtitkára kiemelte: Magyarországon a felét költi az állam egészségügyre, mint az uniós átlag.

2024-ben a kórházak és szakrendelők adóssága becslések szerint a 200 milliárd forintot is meghaladhatta. Az évről évre újratermelődő és növekvő tartozások oka, hogy az állami egészségügy finanszírozása nem felel meg a valós költségeknek – közölte a MOK. A szervezet kiemelte, hogy az egyes beavatkozásokért, eszközökért fizetett állami térítést régóta nem vizsgálták felül. Így például egy magzat szívhangjának ultrahangos vizsgálatáért 1929 forintot kap egy állami egészségügyi intézmény, miközben a magánrendelésen ennek 10-15-szörösét fizetik a szülők.

"Az orvosok, kórházak és szakrendelők az elvégzett beavatkozások jelentős részével a költségvetési deficitet növelik" – mondta az InfoRádióban Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára, és hozzátette: miután a finanszírozás alatta marad a bekerülési költségeknek, minél több beteget próbálnak meggyógyítani, kezelni, különösen a rosszul finanszírozott szakmák esetében, annál több adósságot termel.

Svéd Tamás arról is beszélt, hogy sok kórházigazgató éppen ezért abban érdekelt, hogy az intézménye minél kevesebb beteget lásson el az olyan szakterületeken, ahol a beavatkozások különösen nagy veszteséget termelnek. Ezért például nem azonnal javíttatnak meg egy meghibásodott műszert.

"A várólisták ennek fényében is egyre inkább hosszabbodnak, és egyre esetlegesebbé válik az ellátás"

– emelte ki.

Svéd Tamás szerint a folyamatos alulfinanszírozottság miatt a szakemberek egyre frusztráltabbak, és sokan otthagyják az állami egészségügyet. A MOK főtitkára azt mondja, a megoldás egyszerű, több pénzt kell juttatni az ágazatnak. Hozzátette: az átlag európai uniós költség egy állampolgárra egy év alatt 3000 euró fölött van, Magyarországon 1300 és 1400 euró között. Ráadásul GDP-arányosan sem sokkal kedvezőbb a kép: az uniós átlag a bruttó nemzeti termék 8 százaléka körül van, míg Magyarországon ez nem éri el az 5 százalékot. "Ahhoz, hogy utolérjük az uniós átlagot, nem száz-, hanem ezermilliárdos nagyságrendben kellene megemelni az egészségügyi büdzsét" – mondta a főtitkár.

Takács Péter egészségügyi államtitkár egy novemberi konferencián azt mondta, idén mintegy 150 milliárd forintot biztosít a büdzsé az egészségügyi ellátás finanszírozásának korrekciójára. Emellett átfogó adatgyűjtést indítanak kilenc kórházban a finanszírozás további átalakításához, valamint adósságcsökkentést támogató programot is biztosítanak a kórházak vezetése számára.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Nem az Egyesült Államok terve szerint alakul az iráni konfliktus, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy kudarc lesz Washingtonnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese. Szerinte a hasonló katonai beavatkozástól sem megy el az USA kedve.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×