eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
A koronavírus-járvány miatt egészségügyi maszkot viselő Bakos Ilona háziorvos (j) fogadja a betegek telefonhívását miskolci rendelőjében 2020. március 24-én. A háziorvosok lehetőség szerint csak telefonon tartják a kapcsolatot a betegeikkel. Csak nagyon indokolt esetben tanácsos a betegeknek személyesen felkeresni őket.
Nyitókép: MTI/Vajda János

Egységes ügyeleti rendszer: vitába száll a mentőszolgálat az orvoskamarával

Az Országos Mentőszolgálat szóvivője szerint jól és zavartalanul működik az egységes ügyeleti rendszer. Győrfi Pál az InfoRádióban elmondta: Budapesten az október 1-jei indulás óta már több mint ötezer beteget láttak el, köztük 1300 18 éven alulit. A szóvivő azt is közölte: a betegek 95 százaléka enyhe tünetekkel keresi fel az ügyeletet.

Noha három hét egy ekkora rendszerátalakítás esetében talán még kevés idő az elemzésre, az Országos Mentőszolgálat azt már most látja, hogy jó koncepcióra tettek a döntéshozók.

"Nincs olyan óriási betegforgalom, mint amilyenre sokan figyelmeztettek, vagy inkább amilyennel riogatták az embereket, hogy itt össze fog dőlni minden, és ki fog derülni, hogy a mentőszolgálat kevés orvossal működteti az ügyeletet" – szögezte le az InfoRádió megkeresésére Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője.

Az új ügyeleti rendszer sajátossága, hogy az OMSZ már nem kerülethatárokhoz igazodik, és már nem él rengeteg olyan szerződés, amelyek kerületek és magáncégek között szólnak magánorvosok bevonásáról. "Ezt a koncepciót írta felül a mi egységes rendszerünk, amelyben igyekeztünk a betegek szempontjából a legjobb megoldásokat megtalálni" – fogalmazott Győrfi Pál.

A számok szerinte egyrészt azt mutatják, hogy jól és zavartalanul működik ez az egységes ügyeleti rendszer, ahol személyesen betegek jelennek meg, ott meg is kapják a szükséges ellátást, akár gyermekről, akár felnőttről van szó. "Az indulás óta bőven túl vagyunk az ötezer betegen Budapesten. Egyébként 1300 beteg 18 év alatti volt" – mondta.

Hogy mitől betegközpontúbb az új rendszer, azt azzal szemléltette, hogy korábban a betegnek kellett eldöntenie panasz esetén, hogy hova forduljon. "Azt láttuk és látjuk, hogy ez nagy nehézséget okoz a betegeknek, mert vagy nincs megfelelő egészségügyi tapasztalatuk, tudásuk, vagy pedig hirtelenjében nem találják meg a megfelelő megoldást, ami rossz a betegnek és rossz az ellátórendszernek is, ha nem arra a szintre, vagy nem abba az irányba indul el a beteg, ahova az állapotának megfelelően leginkább kellene indulnia" – ecsetelte.

Az új rendszerben a betegnek nem kell mást tennie, mint bejelentkezik az ügyeleti rendszerbe az ország minden pontjáról egységes 1830-as telefonszámon – azzal a kivétellel, hogy életveszély esetén továbbra is a 112-t kell hívni. "A háziorvosi alapellátási ügyelet alapműködési elve, hogy

az olyan panaszok esetén kell ügyelethez fordulni, amelyek rendelési időn kívül kezdődnek, tehát hirtelen kezdődnek vagy rosszabbodnak, és nem halaszthatók a következő rendelési időig,

hiszen alapesetben azért mégiscsak a saját háziorvosát kellene mindenkinek felkeresnie" – mondta a szóvivő.

Győrfi Pál ezen a ponton is felhívja a figyelmet arra, hogy ha valaki előre tudja, hogy orvoshoz szeretne menni például vérnyomást méretni, gyógyszert felíratni, esetleg kórházi beutalóért, akkor azt a saját háziorvosánál, rendelési időben tegye.

"Ha fölhívja valaki a 1830-as telefonszámot, akkor elképzelhető, hogy elegendő tanácsot adni neki. A hívások mintegy tíz százaléka ilyen, hogy a betegek csak kérdeznének valamit, egészségügyi tanácsra szorulnak. Ha szükség van a beteg vizsgálatára, akkor a hívást fogadó szakemberünk odairányítja valamelyik ügyeleti telephelyre az illetőt. Az is az új rendszer előnye, hogy akármelyik ügyeleti telepünkön megfelelő ellátást kaphat, nem számít a lakcímkártya, bárhova bemehet. Ha viszont olyan állapotban van, hogy nem tud bemenni az ügyeletre – ilyen is van: annyira rosszul van, idős, rokkant, gyerek van otthon, akit nem lehet felügyelet nélkül hagyni –, akkor mi kimegyünk hozzá, ügyeleti egységet küldünk a beteghez, és a lakásán kapja meg a szükséges ellátást" – mondta Győrfi Pál.

És még egy előnyt idesorolt: ha például valakinek infarktusa van vagy sztrókja, akkor míg a korábbi rendszerben lehet, hogy órákat kellett várni az orvosra, aki aztán kórházba utalta, és a betegszállító "még egy kör" volt, ez sincs már, hiszen a tünetek alapján azonnal mentőt riasztanak, ez akár emberéletet is menthet.

A telefonvonal túlsó végén 0-tól 7-ig skálázzák be a betegeket; Budapesten és vidéken is az a tapasztalat, hogy az ügyeletre a betegek 95-96 százaléka annyira könnyű vagy súlytalan tünetekkel érkezik, hogy érdemi terápiára, komoly ellátásra nincs is szükség, egy vizsgálat, esetleg tanácsadás elegendő.

Győrfi Pál reflektált a Magyar Orvosi Kamara háziorvosi tagozatvezetőjének nyilvános kijelentéseire is, aki azt mondta, az új rendszer nem működik, horrorterhelés alatt vannak az orvosok, a rendszer össze fog omolni.

"Hát jelentem, szó sincs erről. Az ügyeleti telephelyeken a betegforgalom átlagosan egy beteg óránként vagy ez alatt marad, én ezt semmiképpen sem nevezném horrorterhelésnek. Azt látjuk, hogy az orvos kollégák kiválóan végzik a munkájukat, béke és nyugalom van."

Az InfoRádió a Magyar Orvosi Kamarát is megkereste. A szakmai szervezet azt közölte: összegyűjtik az első hónap tapasztalatait, megszerezhető adatait, a betegek és az ellátó személyzet által észlelt előnyöket és hátrányokat, és ezt követően nyilvánítanak véleményt, illetve tesznek javaslatot a szükséges változtatásokra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×