Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Stég Fonyód közelében 2019. november 22-én. A  jogszabály szerint a stégek október 31-ig maradhatnak a vízben, mert később balesetveszélyesek lehetnek, ha befagy a Balaton.
Nyitókép: MTI/Varga György

Nincs megállás: folytatják a kíméletlen bontást a Balatonon

Eddig a 44 part menti önkormányzatból 16 területén kezdtek bele a bontásba, részletes adatokat közölt egy vízügyi vezető.

Az elmúlt két évben érdemi lépéseket tett a vízügy az illegális balatoni víziállások felszámolásáért, amihez kellett az önkormányzatok segítsége is. Tavaly három, idén 13 vízparti önkormányzattal sikerült összefogniuk a 44-ből, a cél érdekében – derült ki a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság leköszönő igazgatójának beszámolójából. Csonki István szólt arról is, hogy a Balaton üzemeltetéséhez rendszeres forrásra lenne szükség, egyebek közt a nádkárosító, illegális stégbejárók felszámolásának folytatása érdekében – írja a hirbalaton.hu.

Emlékeztetett arra, hogy rendkívül nagy jelentősége van a balatoni nádasoknak mind természetvédelmi, mind vízminőségvédelmi, vízgazdálkodási szempontból, és bár a területük lényegesen nem csökkent az elmúlt években, de a minőségük romlott. Ennek fő okai az emberi beavatkozások, köztük azok a stégek, amelyek engedély nélkül, szabálytalanul, a nádasok megbontásával létesültek. Ezeknek a stégeknek és akadályoknak az intenzív és szisztematikus eltávolítása 2023-ban kezdődött meg. Beszélt arról is, hogy két lehetőség közül választhatott a vízügy. Az egyik az, amit a horvátok a tengerparton csináltak, amikor az összes engedély nélküli építményt ledózerolták. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság inkább a víziállásokra felhívásokat, cetliket ragasztott ki arról, hogy egy-egy tulajdonosnak éppen mit kell és meddig elvégeznie: engedélyeztetni, a kapubejárót vagy éppen az egész stégét eltávolítani.

Ha ismert volt a tulajdonos, felszólítást kapott levélben a bontásra, ha nem teljesítette, és haladékot sem kért, akkor a vízügy bontatta el a víziállást a tulajdonos költségére, ezek esetenként 140-150 ezer forintos költséget jelentettek. Amikor nem ismert a tulajdonos, akkor a vízügy bontja el a saját költségén a szabálytalan építményt.

A távozó igazgató konkrét esetekről is beszámolt:

  • Balatonkenese-Balatonfűzfő: 40 stégtulajdonos kapott felszólítást, közülük 32 reagált a felhívásra saját bontási ígérettel vagy halasztási kérelemmel. A vízügyi igazgatóság erről a vízparti szakaszról eddig négy illegális víziállást távolított el maga, és további négy bontását tervezi a közeljövőben.
  • Vonyarcvashegy: a 17 illegális létesítmény nagy részét már 2023-ban sikerült elbontatni az érintettekkel, de 2024-ben ötöt újraépítettek.
  • Badacsonytomaj: a drónos felmérések elől terepszínű takaróhálókkal álcázott három illegális horgásztanyát rendőrségi bejelentés alapján talált meg a vízügy, a tanyákat lezárt kapu, kerítés, kamerarendszer, mozgásérzékelő is védte.
  • Tihany: a vízügy a drónos ellenőrzése során öt engedéllyel rendelkező víziálláshoz csatlakozó, nádast felszabdaló, engedély nélküli bejáró-hálózatot észlelt. A tulajdonosok a felszólítás után az építmények illegális részeit teljes egészében elbontották.
  • Déli part: eddig 18 esetben távolítottak el engedély nélküli kapukat: mintegy felét maguk a tulajdonosok, a többit a vízügy.
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×