A Mol elnök-vezérigazgatója hozzátette, azért kritizálta a kormány hiányokat befoltozni igyekvő gazdaságpolitikáját nemrég megjelent írásában, mert annak hatásai nem csak az olajvállalatot érintik. Nem szabad lebecsülni annak kockázatát sem, hogy egy ország mennyire kiszámítható - mondta.

Az írásra nem érkezett se hivatalos, se nem hivatalos válasz, de odafigyelhettek rá, egyes területeken költségcsökkentést rendeltek el – mondta Hernádi Zsolt.

„Nem mindegy, meddig hivatkozunk haváriára. A gödörből egyszer ki kell jönni, nem mindegy, hogy az mennyi ideig tart”

– fogalmazott.

Úgy vélte, nem érthető az ukránok olajszállítást érintő korlátozása. A kőolajszállítás az adriai vezetéken is megoldható, de a horvát állami kőolajszállító pozícióit kihasználva az európai árak 4-5-szörösére emelte a tranzitdíjat és nem adott hosszútávú szerződést – mondta.

Hernádi Zsolt nem tart üzemanyaghiánytól.

„Hamarabb lesz üzemanyaghiány olyan intézkedésektől, mint az árstop. Amíg mi nem szólalunk meg, addig nem kell aggódni”

– fogalmazott.

A Molnak 700 millió dolláros kiadást jelentene az átállás az oroszról más olajra. Amikor a szakciókról döntöttek, volt arra ígéret, hogy ehhez hozzájárulnak. Mostanra írásba is adták, hogy nem fognak hozzájárulni – válaszolta az elnök vezérigazgató Rónai Egon műsorvezető kérdésére, majd hozzátette, orosz típusú kőolajat a tengeren keresztül is be lehet szerezni, csak jóval drágábban.

Az elektromos autózás jövőjéről elmondta, nem lehet végrehajtani azt a döntést, hogy 2035 után ne készüljenek autók belsőégésű motorral. Nincs elég alapanyag az akkumulátorok gyártásához, a villamos hálózat sem bírja a terhelést és az emberek sem akarnak ilyem mértékben autót cseréni – fejtette ki Hernádi Zsolt.

Az italospalackok kötelező visszaváltása körüli visszásságokról azt mondta: be fog állni a rendszer, még csak egy hónap telt el az indulás óta. Csak az automatákra eddig 50 milliárd forintot költöttek, a rendszer csak évek múlva termel majd nyereséget - tette hozzá.

Úgy vélte, a magyar felsőoktatás a régi modellben a hallgatók számának növelésében volt érdekelt, ezért a színvonal "nem felfelé ment", az egyetemek új működési modellje a felzárkóztatást szolgálja, mert versenyhelyzetet teremt és célelvárások jelentek meg.