eur:
411.27
usd:
392.33
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Csath Magdolna Anna Szent-Györgyi Albert-díjas közgazdász, a közgazdaság-tudomány doktora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektori főtanácsadója és Szent II. János Pál Kutatóközpontja Gazdaságfejlesztés- és Kisvállalkozás-kutatási és Továbbképző Intézetének vezetője, a Magyar Közgazdasági Társaság Versenyképességi, Innovációs és Informatikai Szakosztályainak elnökségi tagja, miután átvette a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek ünnepélyes átadásán, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett ünepségen a Parlament kupolacsarnokában 2023. március 14-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Csath Magdolna: nagyon rátelepedett az állam a gazdaságra, fordulatra lenne szükség

Az államnak hátrébb kellene lépnie, és hagynia kellene szabadabban működni a piacot – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem magántanár kutatóprofesszora. A közgazdász úgy látja, jelenleg nagyon merev és rugalmatlan a magyar gazdaságpolitika szerkezete, így pedig a vártnál kisebb mértékben bővül a gazdaság, és a fogyasztási adatok sem túl biztatók.

A magyar gazdaság jelenlegi, visszafogottabb teljesítményének több oka is van. Egyrészt olyan külső tényezőkkel magyarázhatók a kedvezőtlen folyamatok, mint a gyenge európai és német konjunktúra, a különböző geopolitikai konfliktusok vagy a piac megtorpanása, másrészt belső gazdasági problémák is nehezítik a helyzetet – kezdte elemzését Csath Magdolna.

A közgazdász az InfoRádióban elmondta: a magyar gazdaság szerkezete „rendkívül merev, rugalmatlan”, és idehaza éppen azok az ágazatok a dominánsak, amelyek jelenleg a világpiacon komoly gondokkal küszködnek. Külön kiemelte a jármű- és a beszállítói ipart, azon belül is az akkumulátorgyártást. Úgy véli, az eredeti célokkal ellentétben nem segített, hanem inkább ártott, hogy a nemzetközi gazdaságpolitika a zöld átállásban látta a nagy kitörési lehetőséget a járműiparban, és sokan még mindig hisznek ebben, nem akarnak tudomást venni a negatív következményekről, sőt még erőteljesebben csoportosítanak át forrásokat az említett ágazatokba.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem magántanár kutatóprofesszora hozzátette: 2023-ban az összes hazai beruházás 52 százaléka – döntően állami támogatással – a járműiparban és az akkumulátorgyártásban történt. Ugyanakkor megjegyezte: a piaci cégeket kevésbé karolta fel az állami támogatáspolitika.

Felhívta a figyelmet, hogy a jóval kevesebb állami támogatás miatt a céges, piaci alapú beruházások értéke csökkent, miközben egyes működő ágazatokat – például a gyógyszeripart is – különadóval sújtanak.

„Ez azonban nagy piaci bizonytalanságot okoz, ami a cégek működését, tevékenységét is visszafogja, magyarán csökken a beruházások száma”

– tette hozzá a Szent-Györgyi Albert-díjas közgazdász.

Mint fogalmazott, a makrogazdasági adatok is alátámasztják, hogy a lakosság sem költ, és nem végez beruházásokat, alig épültek például új lakások. Nagy problémának tartja azt is, hogy meglehetősen alacsony a hazai ipar termelékenysége, különösen az állam által támogatott ágazatokban.

Csath Magdolna szerkezeti hiányosságokat is lát a magyar gazdaságban, amelyek eddig azért nem voltak érzékelhetők, mert „ment előre a járműipar, aminek nagyon jelentős a szerepe, magas az aránya az országos teljesítményben”. Az utóbbi időben azonban „leblokkolt”, aminek a hatásai megfigyelhetők az ipari teljesítmény mérséklődésében, illetve az export romlásában is.

„Egymásra rakódnak ezek a negatív hatású tényezők, és akár a termelési oldalról, akár a fogyasztási oldalról nézzük a GDP-t, mindkét esetben visszafogottságot tapasztalunk”

– mondta a kutatóprofesszor.

Csath Magdolna úgy véli, a geopolitikai környezet megváltozásával „érezhetően fellélegezhetne” a hazai ipar, de emellett szükség lenne arra is, hogy megváltozzanak a hangsúlyok a magyar iparpolitikában. „Vissza kellene vonulnia a magyar államnak, ugyanis mostanra nagyon rátelepült a gazdaságra” – összegzett a közgazdász.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mészáros Melinda a bérmegállapodásról: nagyon kemény tárgyalásokon értük el az eredeti célunkat

Mészáros Melinda a bérmegállapodásról: nagyon kemény tárgyalásokon értük el az eredeti célunkat

Megszületett a bérmegállapodás a versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fórumán, három évre szólóan. Kiderült, mennyivel emelkedik a következő három évben a minimálbér és 2025-ben a garantált bérminimum. Lesznek azonban olyan esetek, amikor újratárgyalásra lesz szükség.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×