Infostart.hu
eur:
388.32
usd:
335.02
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Csath Magdolna Anna Szent-Györgyi Albert-díjas közgazdász, a közgazdaság-tudomány doktora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektori főtanácsadója és Szent II. János Pál Kutatóközpontja Gazdaságfejlesztés- és Kisvállalkozás-kutatási és Továbbképző Intézetének vezetője, a Magyar Közgazdasági Társaság Versenyképességi, Innovációs és Informatikai Szakosztályainak elnökségi tagja, miután átvette a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek ünnepélyes átadásán, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett ünepségen a Parlament kupolacsarnokában 2023. március 14-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Csath Magdolna: nagyon rátelepedett az állam a gazdaságra, fordulatra lenne szükség

Az államnak hátrébb kellene lépnie, és hagynia kellene szabadabban működni a piacot – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem magántanár kutatóprofesszora. A közgazdász úgy látja, jelenleg nagyon merev és rugalmatlan a magyar gazdaságpolitika szerkezete, így pedig a vártnál kisebb mértékben bővül a gazdaság, és a fogyasztási adatok sem túl biztatók.

A magyar gazdaság jelenlegi, visszafogottabb teljesítményének több oka is van. Egyrészt olyan külső tényezőkkel magyarázhatók a kedvezőtlen folyamatok, mint a gyenge európai és német konjunktúra, a különböző geopolitikai konfliktusok vagy a piac megtorpanása, másrészt belső gazdasági problémák is nehezítik a helyzetet – kezdte elemzését Csath Magdolna.

A közgazdász az InfoRádióban elmondta: a magyar gazdaság szerkezete „rendkívül merev, rugalmatlan”, és idehaza éppen azok az ágazatok a dominánsak, amelyek jelenleg a világpiacon komoly gondokkal küszködnek. Külön kiemelte a jármű- és a beszállítói ipart, azon belül is az akkumulátorgyártást. Úgy véli, az eredeti célokkal ellentétben nem segített, hanem inkább ártott, hogy a nemzetközi gazdaságpolitika a zöld átállásban látta a nagy kitörési lehetőséget a járműiparban, és sokan még mindig hisznek ebben, nem akarnak tudomást venni a negatív következményekről, sőt még erőteljesebben csoportosítanak át forrásokat az említett ágazatokba.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem magántanár kutatóprofesszora hozzátette: 2023-ban az összes hazai beruházás 52 százaléka – döntően állami támogatással – a járműiparban és az akkumulátorgyártásban történt. Ugyanakkor megjegyezte: a piaci cégeket kevésbé karolta fel az állami támogatáspolitika.

Felhívta a figyelmet, hogy a jóval kevesebb állami támogatás miatt a céges, piaci alapú beruházások értéke csökkent, miközben egyes működő ágazatokat – például a gyógyszeripart is – különadóval sújtanak.

„Ez azonban nagy piaci bizonytalanságot okoz, ami a cégek működését, tevékenységét is visszafogja, magyarán csökken a beruházások száma”

– tette hozzá a Szent-Györgyi Albert-díjas közgazdász.

Mint fogalmazott, a makrogazdasági adatok is alátámasztják, hogy a lakosság sem költ, és nem végez beruházásokat, alig épültek például új lakások. Nagy problémának tartja azt is, hogy meglehetősen alacsony a hazai ipar termelékenysége, különösen az állam által támogatott ágazatokban.

Csath Magdolna szerkezeti hiányosságokat is lát a magyar gazdaságban, amelyek eddig azért nem voltak érzékelhetők, mert „ment előre a járműipar, aminek nagyon jelentős a szerepe, magas az aránya az országos teljesítményben”. Az utóbbi időben azonban „leblokkolt”, aminek a hatásai megfigyelhetők az ipari teljesítmény mérséklődésében, illetve az export romlásában is.

„Egymásra rakódnak ezek a negatív hatású tényezők, és akár a termelési oldalról, akár a fogyasztási oldalról nézzük a GDP-t, mindkét esetben visszafogottságot tapasztalunk”

– mondta a kutatóprofesszor.

Csath Magdolna úgy véli, a geopolitikai környezet megváltozásával „érezhetően fellélegezhetne” a hazai ipar, de emellett szükség lenne arra is, hogy megváltozzanak a hangsúlyok a magyar iparpolitikában. „Vissza kellene vonulnia a magyar államnak, ugyanis mostanra nagyon rátelepült a gazdaságra” – összegzett a közgazdász.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Egyre csúnyább, ami a tőzsdéken történik, masszív esés

Egyre csúnyább, ami a tőzsdéken történik, masszív esés

A tegnapi csúnya mínuszok után ma begyorsult az esés a tőzsdéken, miközben a befektetők továbbra is az iráni háború fejleményeit figyelik. Az ázsiai tőzsdék tovább estek miután Irán közölte, hogy lezárta a Hormuzi-szorost, a világ egy legforgalmasabb tengeri olajszállítási útvonalát, amelyen normális esetben napi 14 millió hordó kel át. Az események hatására az olajárak tovább emelkedtek, a gázár elszállt, a tőzsdék pedig jelentősen esnek, Európában 3-4 százalékos, az USA-ban pedig durván 1-1,5 százalékos mínuszokat lehet látni az indexek szintjén. A magyar piac is nagyot esett, itthon az OTP vezeti a lejtmenetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×