Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Unsplash.com

Kiderült, hogy nem is olyan rossz a budapesti dugóhelyzet

A magyar főváros helyzete a világ forgalmi dugó-ranglistáján csak a 72. helyre volt elég.

Az Inrix, a világ vezető forgalmi adatokat elemző szolgáltatója, a Global Traffic Scorecard 2023 éves forgalmi tanulmányából kiderül, hogy a világranglistát New York vezeti, ahol éves szinten 101 órát ülnek dugóban az emberek - írja a kreszvaltozas.hu. A második helyen London (99 óra), a harmadik helyen Párizs (97 óra), a negyediken pedig Mexikóváros (96 óra) áll.

A budapesti közlekedők viszonylag hamar célba érnek, ugyanis "mindössze" 47 órát, alig két napot ülnek a dugókban éves szinten.

A 2023-as Global Traffic Scorecard három év mobilitási adatait tartalmazza a világ legzsúfoltabb területein. Összehasonlítja az utazási késéseket, a torlódások költségeit. A forgalmi torlódások világszerte tovább nőttek 2023-ban. Az elemzett 947 város közül 78 százalékban nőtt, 19 százaléknál csökkent, 3 százaléknál nem változott a torlódás. Az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Németországban a forgalmi torlódások mértéke nőtt 2023-ban, és mindhárom ország elérte a Covid-járvány előtti szintet.

A kutatás során az ingázási távolságot is mérték. Az Egyesült Államokban ez átlag 12 km, de például Németországban majdnem 15 km.

Budapestről ilyen adat nem készült, de térképről az leszűrhető, hogy a legnagyobb forgalom az M7-es, M1-es, M3-as autópályán van a főváros közelében.

Tavaly Martonvásártól, Zsámbéktól, illetve Gödöllőtől volt nagy a forgalom. A reggeli és délutáni csúcsidőben 35 km/óra az átlagsebesség, míg csúcsidőn kívül 53 km/óra. A belvárosban tavaly 24 km/óra volt az átlagsebesség.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×