Infostart.hu
eur:
364.57
usd:
313.73
bux:
148007.01
2026. szeptember 8. kedd Adrienn, Mária
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter beszédet mond a Magyar Honvédség új, ELM-2084 típusú háromdimenziós radarjainak átadásán Veszprémben 2024. június 7-én.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

Törvénymódosítás után jelentős változások következnek a Magyar Honvédségnél

A honvédelmi miniszter szerint a háborúk korában gyorsan és hatékonyan kell irányítani a haderőt.

A Magyar Honvédség elsődleges feladata és kötelessége Magyarország és a magyar emberek biztonságának garantálása, melyhez egy gyorsan és hatékonyan irányított haderő kell – közölte a honvédelmi miniszter.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta, hogy ennek megvalósításához nemcsak új és fejlett technikai eszközök, hanem a jogszabályi környezet megújítása is szükséges. „A magyar kormány célul tűzte ki, hogy a Magyar Honvédséget minden tekintetben alkalmassá tegye az alapvető kötelességének, a haza védelmének teljesítésére” – fogalmazott a tárcavezető.

Hozzátette: a biztonsági környezet megváltozott, a biztonsági kihívások, kockázatok és fenyegetések megsokszorozódtak. A hatályos honvédek jogállásáról szóló törvény felülvizsgálata mostanra „elodázhatatlanná vált”. Jelezte, hogy

rövidebb, egyszerűbb, a katonai szolgálatteljesítés rugalmasabb működését elősegítő, keret jellegű kormányrendeleti szabályozás vált szükségessé.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf közölte: az Alaptörvény kapcsolódó módosítását követően a kormány a modern, a XXI. század kihívásaira reagálni képes haderő szolgálati viszonyát szabályozó, kellő rugalmasságot biztosító kormányrendeletet (Hjkr.) alkotott, amely 2024. július 1-jével lép hatályba.

A Hjkr. a honvéd jogállás sajátos közszolgálati jellegére tekintettel szakít a munkajogi szemlélettel, a honvédelmi ágazat sajátosságait hangsúlyozza. Az új szabályozás a bürokrácia és az adminisztráció érdemi csökkenését eredményezi – részletezte a honvédelmi miniszter a változásokat.

A tárca tájékoztatása szerint az új jogállási szabályozás a honvédség működtetése szempontjából a kellő rugalmasság és a lehetőségek rendszerét biztosítja, a könnyebb megértést és alkalmazást szolgálja a jelenlegi merev szabályok helyett.

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta:

az előmenetel, az illetményrendszer és a szolgálatteljesítési idő rugalmasabbá tételével könnyebbé, gyorsabbá és egyszerűbbé válik a személyi állomány mozgathatósága.

Megnő a parancsnoki mozgástér és mérlegelés lehetősége az illetmények megállapításában, valamint a napi szolgálatteljesítési időnek a katonai feladatokhoz való rugalmasabb alakítása lehetővé teszi a mostaninál hatékonyabb szolgálatszervezést.

A szolgálati érdek elsődlegességének markánsabb megjelenése, a szigorúbb magatartási követelmények alkalmazása a katonai rend és fegyelem megszilárdításán, a hadrafoghatóság és kiképzettség növekedésén keresztül egy új szolgálati kultúra meghonosodását is eredményezi, válaszolva a veszélyek korának kihívásaira – tette hozzá a miniszter a közlemény szerint.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a kormányrendelet társadalmi véleményeztetését megelőzően, a Honvéd Vezérkar főnökével közösen, személyesen tájékoztatta a katonai szervezetek parancsnokait az új jogszabály vezérelvéről, legfontosabb elemeiről.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: indul a Szent István Vidékfejlesztési Program, hamarosan megszüntetik a megyei közgyűléseket
cikkünk frissül

Magyar Péter: indul a Szent István Vidékfejlesztési Program, hamarosan megszüntetik a megyei közgyűléseket

Tíz településenként megnyílik egy 1 milliárd forintos közösségfejlesztési keret, amelynek felhasználásáról helyben döntenek a kormánnyal való együttműködésben. Magyar Péter miniszterelnök napirend előtt a magyar vidékről beszél, elmondva: a politika évtizedekig lenézte a falvakat, de ennek most vége. Megszüntetik a megyei közgyűléseket, „amelyeket ATM-ként, kifizetőhelyként használnak a jelenlegi ellenzék megmaradt hűbérurai”.

Frittmann János: az idei a leggyengébb szüret az elmúlt fél évszázadban

Termelési és piaci kihívásokkal néz szembe a borágazat: a szélsőséges időjárás mellett a növénybetegségek és az erősödő nemzetközi verseny is alkalmazkodásra kényszeríti a pincészeteket. Az idei szüretről Frittmann Jánost, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnökét, az ágazat hosszabb távú kilátásairól pedig Némethné Pál Katalint, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezető kutatóját kérdezte az InfoRádió.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×