eur:
385.29
usd:
354.76
bux:
67866.13
2024. május 22. szerda Júlia, Rita
Men renovating an old house in rural Japan.
Nyitókép: Susumu Yoshioka/Getty Images

Energiahatékonysági jó tanács: elsőként a padlásokat érdemes szigetelni, sokat lehet vele spórolni

A padlások hőszigetelésével már önmagában is elérhető lehet a harmincszázalékos energiamegtakarítás – értékelte az InfoRádióban a kormány új lakáshatékonysági programját a Magyar Mérnöki Kamara elnöke. A programba bevonható családi házakból körülbelül 800 ezer lehet Magyarországon, melyek közül nyártól húszezer felújítására nyílik lehetőség.

A magyar kormány júniustól új otthonfelújítási, energiakorszerűsítési programot indít, amelyre uniós forrásból összesen 108 milliárd forint keretösszeget biztosít. A legalább harmincöt éve épült családi házak tulajdonosai legfeljebb hatmillió forintnyi, részben kamatmentes hitelt kaphatnak. Elsősorban az 1990 előtt épült házak energiakorszerűsítésére lehet igénybe venni a támogatási programot. Olyan ingatlan kerülhet be a támogatottak közé, amely a vezetékes földgázhálózathoz van csatlakoztatva és életvitelszerűen benne lakik a tulajdonos.

A Magyar Mérnöki Kamara elnöke az úgynevezett Kádár-kockák korszerűsítéséről azt mondta az InfoRádióban, hogy a padlás hőszigetelését már néhány százezres beavatkozással meg lehet oldani. Hozzátette: ha az ingatlantulajdonosok nem akarnak terményt – például kukoricát – tárolni a padláson, akkor olyan hőszigetelést is választhatnak, ami nem teherviselő, és ezzel Wagner Ernő számítása szerint

akár harmincszázalékos megtakarítás is elérhető.

Mint fogalmazott: padlás, lábazat, homlokzat az értéksorrend, a hatékonyságot tekintve pedig a padlás és a homlokzat megelőzi a lábazatot. „Okosan meg lehet ezt úgy oldani, hogy a törlesztőrészleteket ki lehet fizetni a fűtésszámlák csökkenéséből, azaz a törlesztőrészlet gyakorlatilag fedezhető” – magyarázta a Magyar Mérnöki Kamara elnöke.

A házfelújítások értéknövelő tényezők lehetnek

A programba bevonható családi házakból nagyjából 800 ezer lehet Magyarországon, ebből most húszezer felújítására nyílik mód. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője közölte: az 1990 előtt épült, szigeteletlen, felújítandó, közepes állapotú családi házak körülbelül harminc százalékkal olcsóbbak a felújított ingatlanoknál. Ez tehát azt jelenti, hogy egy ilyen jellegű beruházás jelentős értéknövelő tényező is.

A fővárosban például az idén eladott közepes állapotú és felújítandó házak átlagos négyzetméterára 677 ezer forint volt, a felújítottaké viszont 719 ezer forint. Balogh László hozzátette: a legnagyobb különbségek a kisebb településeken figyelhetők meg: az alacsonyabb lélekszámú városokban 316 ezer forintba kerülnek a felújítandó családi házak és 416 ezer forintot érnek a felújítottak, a községekben pedig 232 ezer forint a felújítandó és közepes állapotú családi házak átlagos négyzetméterára, a felújítottaké viszont 367 ezer forint.

A támogatási program keretében a következő fejlesztésekre lehet igénybe venni támogatást:

  • az épületek külső határolóelemeinek hőszigetelése
  • nyílászárók cseréje
  • használati melegvíz-rendszer korszerűsítése
  • fűtésrendszer korszerűsítése, gázkazáncsere

Háromféle forrásból áll össze a finanszírozás: egymillió forintos önerőből, vissza nem térítendő támogatásból, valamint kamatmentes hitelből. A kamatmentes hitel és a vissza nem térítendő támogatás együtt lehet maximum hatmillió forint. A hitel és a támogatás 50-50 százalékos arányától el lehet térni a járás fejlettségi szintjétől, valamint a pályázó jövedelmi helyzetétől függően, de a vissza nem térítendő összeg nem haladhatja meg a 3,5 millió forintot. A hitelt nyolc éven belül kell visszafizetni, a törlesztőrészlet 25-36 ezer forint között lesz az ígéretek szerint.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sándor Ildikó: ma már virtuális közösséget is alkotnak a néptánchagyományok ápolói

Sándor Ildikó: ma már virtuális közösséget is alkotnak a néptánchagyományok ápolói

A folklorizmus világát igyekeznek megismerni és megérteni a mindenkori kultúra teremtés szándékával – erről beszélt az Inforádió Aréna című műsorában Sándor Ildikó néprajzkutató, a Hagyományok Háza Közművelődési és tudományos szakcsoportjának vezetője. A műsorban szó esett a verbunkos tánctípusról, ami egy kulturális örökségi elem, a legényközösségek önmegélésének volt az eszköze.

A hajózási szakértő elmondta, miért nem érzékelhette a becsapódást a szállodahajó legénysége

A Magyar Hajózási Országos Szövetség szóvivője szerint a motorcsónak valószínűleg nagy sebességgel haladt, a szállodahajó legénysége pedig nem érzékelte az ütközést, amit alátámaszthat a két jármű tömege közötti különbség is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.22. szerda, 18:00
Vona Gábor
a Második Reformkor Párt elnöke és EP-lista vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×