A köztársasági elnöki posztról február 10-én mondott le Novák Katalin, a kegyelmi döntése nyomán a távozás mellett döntő államfő lemondását idei első, február 26-i ülésén fogadta el az Országgyűlés, majd ugyanaznap megválasztotta az utódját is. A kormánypártok Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét jelölték köztársasági elnöknek, és a parlamenti többség, 134 képviselő első körben meg is választotta államfőnek.

Nem lépett azonban azonnal – a megválasztása és az eskütétele után – hivatalba, mert az alaptörvény szabályai szerint "a korábbi köztársasági elnök megbízatásának idő előtti megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba". Ez pedig azt jelenti, hogy

március 5-én nulla óra egy perctől lett hivatalosan köztársasági elnök Sulyok Tamás.

A 67 éves jogász pályafutása nagy részében jogtanácsosként, majd ügyvédként dolgozott, amíg a parlament 2014. szeptember 27-től meg nem választotta az Alkotmánybíróság tagjává. 2015-ben a testület elnökhelyettese lett, majd 2016. november 22-én az Országgyűlés az Alkotmánybíróság elnökévé választotta.

Idén február 22-én Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette, hogy a kormánypártok őt jelölik köztársasági elnöknek, majd mivel az ellenzéki pártok nem tudtak közös jelöltet állítani, így ellenfél nélkül szavazhattak róla a parlamenti képviselők.

Megválasztása után az ünnepi beszédében a többi között arról beszélt, hogy a köztársasági elnöki székből is az alkotmányos alapjogok és értékek méltányos kiegyenlítésén fog munkálkodni. Hozzátette, hogy kölcsönös meghallgatás és megértés révén szeretne bizalmat építeni.

"A jog meggyőződésem szerint értékeket hordoz, következésképpen központi funkciója az egymással versengő értékek méltányos kiegyenlítése" – mondta Sulyok Tamás a parlamentben, és beszéde végén kifejtette: "Minden cselekedetemmel azt az egységet szeretném kifejezni, hogy mi, magyarok egy több mint ezeréves történelemmel bíró, büszke, európai és a jogot minden eszközzel érvényesíteni elszánt nép vagyunk, s mindezt meggyőződésből, érzelmektől vezérelve és humorral átszőve vagyunk képesek megtenni."

Sulyok Tamás mától tehát a Sándor-palotában dolgozik tovább, és első munkanapján fontos feladata lesz: aláírhatja a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló törvényt, amelyet szintén február 26-i ülésén fogadott el az Országgyűlés.

Szakértők az új elnökről

Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában Sulyok Tamás parlamenti beszéde alapján úgy vélekedett, hogy magyar köztársasági elnökként legutóbb Sólyom László alkalmazott hasonló retorikát, több párhuzamot, azonos gondolatot fedezett fel a két államférfi között.

"Az elmúlt időszakban nagyon más típusú elnökeink voltak. Lehetséges, hogy az elnöki szerep és a jogász szerep, az sokkal szervesebben összetartozna, mint ahogy ez az elmúlt időszakban kitűnt" – tette hozzá.

Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő szintén az InfoRádió Aréna című műsorában úgy fogalmazott, a miniszterelnök egy Mádl Ferenchez hasonló köztársasági elnöki szerepfelfogást szeretne, ezért javasolta Sulyok Tamást köztársasági elnöknek.

"Sulyok Tamás a maga autoritásával, életpályájával jóllehet ő nem annyira akadémiai, mint ügyvédi karriert tudott magáénak az alkotmánybírósági, alkotmánybírói pályafutása előtt, mégiscsak azt gondolom, hogy tudatosan Orbán visszanyúl, ha nem is a sólyomi szellemiséghez, de ahhoz a karakterhez, amit Sólyom László és Mádl Ferenc testesített meg" – mondta, és arról is beszélt, hogy Sulyok Tamásnak nincs pártpolitikai múltja, de 67 évesen, alkotmányjogászként, alkotmánybíró múlttal "már rendelkezik azzal a tapasztalattal, hogy ugyan új neki a politikai aréna, de egész biztos, hogy a kellő megfontoltság benne lesz mindenféle kritikus döntésnél. Efelől nincsen kétségem."

Cservák Csaba alkotmányjogász az InfoRádióban arról beszélt, hogy az államfő szerepe a magyar jogrendszerben látszólag szimbolikus, de "az elnök személyisége, egyénisége, képzettsége nagyon sokat tud módosítani vagy tágítani" a mozgásterén.Például azt említette, hogy ha egy tekintélyes jogász a köztársasági elnök, akkor kellő rálátással rendelkezik az alkotmányos működésre is.

„A mai átpolitizált légkörben sajnos mindent és mindenhogyan támadnak, ezért is fontos, hogy jogi hibát ne kövessen el az államfő” – fogalmazott Cservák Csaba, hozzátéve: ha a köztársasági elnök komoly alkotmányjogász, akkor önmaga is kellő bölcsességgel rendelkezik az ilyen jellegű kérdésekben.