Sólyom László után Sulyok Tamás lehet a második államfő, aki az Alkotmánybíróság elnöki szobájából költözik át a Sándor-palotába. Mi ennek a jelentősége a jelenlegi helyzetben?

Alkotmánybíróság éléről vagy főbírói székből átülni egy állam élére egyáltalán nem rendhagyó. Bőven volt arra példa számos európai országban, hogy alkotmánybíróság vagy más magas bírói testület vezetője lesz az államfő. Kötve hiszem, hogy Orbán Viktor Sólyom László szellemét szeretné megidézni, és azt is, hogy egy Sólyom László típusú figurát szeretne a nyakába venni. Már csak azért sem hiszem ezt, hiszen erre lett volna lehetősége 2010 júniusában, és jó oka lehetett arra Orbán Viktornak, hogy inkább Schmitt Pált választotta. Ezzel együtt, túl a száraz önéletrajzi tényeken, annyi párhuzam azért lehet, hogy szemben Áder János nettó pártpolitikai karrierjével, szemben Novák Katalin picit már egy XXI. századi celebfigurára hajazó, kicsit influenszer jellegével, Sulyok Tamás kiválasztásával Orbán tudatosan visszanyúl, ha nem is a sólyomi szellemiséghez, de ahhoz a karakterhez, amit Sólyom László és Mádl Ferenc testesített meg. Az utóbbi elnöknek a figurája azért is fontos, mert nagyjából én arra tudok gondolni, már csak Sulyok Tamás habitusát, karakterét ismerve, hogy a miniszterelnöknek a fejében valami olyasmi lehet most, hogy ő nagyjából egy olyan elnököt szeretne, mint amilyen együttélése Mádl Ferenccel volt miniszterelnökként 2000 és 2002 között. Mádl Ferenc lojalitása nem is személy szerint Orbán Viktorhoz, de ahhoz a politikai családhoz, oldalhoz, amelyik őt jelölte, megválasztotta, annál is inkább megkérdőjelezhetetlen volt, mert nemcsak végigszolgálta az Antall-Boross-kormányokat, hanem Mádl Ferenc nélkül Orbán Viktor a büdös életben nem tudott volna átzsilipelni az antalli árvák felségterületére, a jobbközépre. Nem tudta volna a jobbközépet befoglalni 1994 után Mádl professzor úr hathatós közreműködése nélkül. Ugyanakkor Mádl Ferenctől a mindenféle konfrontáció azért távol állt. Lehet, hogy furcsa ezt mondani, de Mádl ebben az értelemben Sólyomnál még arisztokratikusabban fogta föl az elnöki szerepet, és Sulyokról mondjuk nem az jut eszembe, hogy arisztokratikus, de rendkívül konfliktuskerülő. Ez bizonyos szempontból jellemezte is az alkotmánybírósági elnöki munkásságát, tehát azzal nem kell szembetalálkoznia Orbánnak, hogy egy kemény ellensúly lesz, mint Sólyom volt, ez távol áll a habitusától, a karakterétől is, ugyanakkor, ahogy Mádlnak volt egy autonómiája Orbánnal szemben, neki is van. Azért emlékezzünk vissza, hogy például ott volt a Lex Répássy, amivel a sajtót meg akarta az első Orbán-kormány rendszabályozni, vagy voltak a büntetés-végrehajtással kapcsolatos szólásszabadságot korlátozó rendelkezései a Dávid Ibolya-féle minisztérium előterjesztésében az első Orbán-kormánynak, és Mádl Ferenc elég keményen ezeknek útját állta.

Kérdés, hogy Sulyok Tamás ilyen helyzetekben hogyan fog államfőként viselkedni. Korábbi nyilatkozatai lehetnek irányadóak. Az Alkotmánybíróság elnökeként, egyébként a német alkotmánybíróság német kormány általi felülbírálatának apropóján, éppen az InfoRádió Aréna című műsorában úgy fogalmazott, hogy "ahol jogi döntést kellene hozni, de helyette politikai döntés születik, ott meg kell kongatni a vészharangot". Másként tekint az állam működésére egy jogász, egy alkotmányjogász államfő, mint az, aki közvetlenül a pártpolitikából érkezik?

Ez óhatatlan. Még annyiban folytatnám a Mádl-párhuzamot vagy éppen a különbséget, hogy Mádl Ferencnek szervezetileg soha nem volt köze semmilyen párthoz, az állampárthoz sem, de a demokratikus pártokhoz sem. Sulyok Tamást is, akik bírálják a tevékenységét, akik ellenszenveznek vele, azt nem mondhatják, hogy ő a Fidesz kitartottja. Konkrétan Sulyok Tamás sem volt tudomásom szerint soha egyetlen pártnak se tagja még egy röpke időre sem. Jegyzem meg, Göncz Árpád, Sólyom László volt, sőt, pártvezetőségi tagok is voltak. Viszont Sulyok Tamásnak még kevesebb köze van a pártpolitikához, mint Mádl elnök úrnak volt. Sulyok Tamás alkotmánybírósági elnökként sokkal inkább egy moderátor szerepben próbált lenni, egyensúlyozni próbált. Ez a késői Sólyom-korszakra is ugyan igaz volt, na de azért Sólyom Lászlónak főleg a kezdeti években nagyon kemény jogpolitikai tételei voltak, amit átvert a testületen. Sulyok Tamást azért ezzel nem lehet megvádolni, viszont pártpolitikai tapasztalata, a belpolitikai térben szerzett rutinja jóval kevesebb van Sulyok Tamásnak, mint bármelyik elődjének.

Ez előny vagy hátrány? Várhatjuk-e tőle, hogy kiemelje a pártpolitika csatározásából az államfői tisztséget?

Amit idézett Sulyok Tamástól, az pontosan az a finom ellépés, akár a kormányzati fő csapásiránytól is, amit Mádl Ferenc is, amikor Orbán Viktorral élt társbérletben, azért megtett nagyon finoman. Én arra számítok, hogy ilyen finom ellépések lesznek. Ha valaki abban a helyzetben van, hogy pontosan tudja előre, hogy az Alkotmánybíróság egy-egy vétónál hogyan fog dönteni, az pont Sulyok Tamás, mert azért Sólyom sem frissen ült át az AB éléről a Sándor-palotába, ez ebből a szempontból az első ilyen eset. Talán azért az is a miniszterelnök fejében mozoghatott, amikor ezt a döntést meghozta, mint aki a Fideszben egyszemélyben jogosult személyi javaslatokat tenni, hogy a rendszerváltás óta a megválasztott elnökök közül kettő volt, aki nem rendelkezett jogász diplomával, Schmitt Pál és Novák Katalin, és mindkettőjüknek idő előtt mennie kellett.

Ez azt jelenti, hogy az államfői feladat ezek szerint döntően jogi természetű?

Bármilyen furcsa az én számból, én nem szeretem az ilyen jogi sovinizmust. Az európai történelemben parlamentben választott köztársasági elnökök közül is tudunk olyat, aki méltó volt a feladatára, de nem rendelkezett jogi diplomával. Én nem gondolom azt, hogy önmagában jogászdiploma kellene ahhoz, hogy valaki államfő legyen. De azért mégiscsak vissza kell odakanyarodni, hogy 2021 decemberében, amikor jelölte Orbán Viktor Novák Katalint, szerintem többféle kockázatot vállalt, amiket most nem vállalt föl. Először is az életkor. Mádl és Göncz is ebben az életkorban lett államfő, Schmitt is, amikor már csak életkorából adódóan nem kell azzal kalkulálni, hogy ő még egyszer vissza akarna szállni a politikába. Az is egy fontos biztosíték lehet hatalompolitikai szempontból a miniszterelnök számára, hogy miközben a köztársasági elnök mindig a rendszerváltás óta a legnépszerűbb politikus Magyarországon, ha valakinek az előbb mondottak fényében abszolút nincsen pártpolitikai háttere, bázisa a múltjában sem, az éppen Sulyok Tamás. Azért Novák Katalinról elég sokan rebesgették, hogy ő majd még egyszer be fog szállni a politikai ringbe Magyarországon, kitöltötte volna a ciklusát, 55 évesen jött volna ki a Sándor-palotából. Most ezt Sulyok Tamásról nehéz lenne feltételezni. Másfelől viszont valójában Novák Katalinnak sem volt politikai rutinja, és az az igazság, hogy a közigazgatási rutinja sem volt annyira veretes. Sulyok Tamás semmiféle pártpolitikai múlttal ugyan nem rendelkezik, mégiscsak egy 67 éves ember, aki azért, ha nem is csinálta, de tanította, ha nem is a politikát, de a politikai rendszer jogát, tehát az alkotmányjogot. Ráadásul azért tíz éve alkotmánybíró, abból nyolc éve a testület elnöke, és abban a korban van, amikor már rendelkezik azzal a tapasztalattal, hogy ugyan új neki a politikai aréna, de egész biztos, hogy a kellő megfontoltság benne lesz mindenféle kritikus döntésnél. Efelől nincsen kétségem. Ami viszont Sulyok Tamás minden erénye ellenére egyértelműen vesztesége Novák Katalin távozásával az országnak és a magyar külpolitikának, hogy Novák Katalinnak volt egy határozott külpolitikai fellépése, ami egy ideig úgy látszott, hogy ez kifejezett szándék is a karmelita részéről, egy idő után meg vélhetően feszültségforrássá is vált. Efelől egyrészt nem kell tartania a miniszterelnöknek, hogy párhuzamos diplomáciát folytatna a köztársasági elnök. Ez egyébként nemcsak Novák Katalinnál volt, azért Sólyom Lászlónak is volt önálló külpolitikai fellépése a Gyurcsány-kormány idején, de ha Sulyok Tamásnak valami nyilvánvalóan a vakfoltja, az a külpolitika, hiszen túl azon, hogy alkotmánybírósági elnökként nyilván a társtestületekkel az elmúlt nyolc évben kapcsolatban volt, nyilvánvalóan a pályája a külpolitikával sehol sem találkozott.

Az uniós jogról sokat tud, és tudjuk, hogy az európai alkotmánybíróságok világában is jó kapcsolatokkal rendelkezik. Ez jól jön most az országnak? Készülünk egy uniós elnökségre. Amúgy is van éppen elég vitánk az Európai Unióval. Ez is szempont lehetett az ő kiválasztásánál?

Azt gondolom, hogy amikor Orbán Viktor fontolgatta a lehetséges neveket, ha fogadnom kell, akkor az egyik első számú szempont nyilvánvalóan egy külpolitikai szempont volt. Ez megkerülhetetlen, és miközben Sulyok Tamásnak nincs meg az a külpolitikai érdeklődése, hogy a mosolygós arcát mutassa meg Magyarországnak, ami Novák Katalinnak megvolt, kétségtelen az akadémiai tudása az európai uniós jogról, és önmagában az ő megválasztása üzenet a brüsszeli központ felé, hogy azért ez mégsem egy a diktatúra posványában elsüllyedt ország, hiszen egy európai jogot is tudományos szinten művelő, oktató ember, egy alkotmányjogász, az Alkotmánybíróság elnöke lesz az államfő. Valami ilyesmi üzenete ennek lehet, és egész biztos, hogy miközben Novák Katalin belépőjénél a különböző diplomáciai szalonokban meg a külhatalmi központokban nem nagyon láttak mást bele, mint amit a narancssárga fülbevalója üzent, Sulyok Tamásnál az első percepció radikálisan más lesz.

Számíthatott-e az a jelölt kiválasztásánál, hogy amennyiben Sulyok Tamás kitölti a mandátumát, akkor még bőven a 2026-os országgyűlési képviselő-választás után is hivatalban lesz?

Én ezen bevallom töredelmesen az elmúlt órákban azért nem gondolkodtam, mert eleinte Orbán Viktornak az lehetett a fejében, hogy Novák Katalin szépen kitölti a ciklusát és utána még egyet. Jött ez a botrány, még azt sem állítom, hogy a kármentés elmaradása miatt ez annyira Orbán Viktor vagy a Karmelita ellenére lett volna Novák Katalin távozása. Odáig én viszont nem merészkednék, hogy maga az időpont, amikor megszűnik elnök asszony mandátuma, ez előre kitervelt időpont lett volna, ezt így dobta a gép. Az viszont szempont, hogy Sulyok Tamás nem egy túl fiatal ember.

Azt mondta, hogy a külpolitika nem tartozik Sulyok Tamás érdeklődési körébe. Ennek megfelelően államfőként ön szerint először vagy az elsők között hová kellene elutaznia?

Ezt nem fogom tudni megmondani, ráadásul miután itt egy rendkívüli elnökválasztásról van szó, feltételezem, hogy a Sándor-palotában van már egy diplomáciai naptár, amit valamennyire az új elnöknek is figyelembe kell vennie. Miközben Novák Katalinnak már az életpályája alapján is az látható volt, hogy van egy erős külpolitikai érdeklődése, Sulyok Tamásnál erről nem tudunk. Azt igen, hogy az európai joggal neki tudományos kutatóként is volt dolga, de Sulyok Tamásnak egyébként, ami egy alkotmánybíró esetén azért nem olyan nagy baj, a belpolitikával kapcsolatos nézeteiről sem tudunk túl sokat. Ugyanakkor azért feltételezem, hogy esetleg az is a miniszterelnök fejében lehetett, hogy Sulyok Tamás nagyapjának a testvére volt Sulyok Dezső, aki a szovjet megszállás utáni, felszabadulás utáni antikommunista jobboldalnak az ikonikus figurája, akit Tildy elnök kiemelése után a kisgazdák miniszterelnöknek szerettek volna, de a szovjetek, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság nem engedte, majd 1947 őszén el kellett menekülnie Magyarországról. Talán nem túl vad az elképzelés, hogy sokadlagosan, de lehetett egy olyan motivációja is Orbánnak, hogy ezzel a rokoni szállal a jobboldali magnak, törzsbázisnak az identitását is lehet erősíteni, hiszen mégiscsak a '45 utáni fordulatnak ellenálló jobbközép politikusnak a kései leszármazottja kerül a legmagasabb közjogi pozícióba.

Sokat beszéltünk a politikáról, de az alaptörvény szerint az államfő mégiscsak a nemzet egységét hivatott megtestesíteni. Ez feltételezi, hogy a nemzetnek van egysége. De ön szerint a nemzetnek van egysége, vagy ahogyan a régi vicc mondja, hogy nincs, de igény volna rá?

Én ezt nem szeretném elviccelni. Nyilván könnyen adódhatna erre az a válasz, hogy persze, hát nincsen. Csak azt mondanám, ha tényleg nincsen meg semmiféle egység, semmiféle közös alapzat, ami nem pusztán politikai célokról szól, hanem kultúráról, hagyományokról, akkor az a nemzet, az a politikai közösség menthetetlen, széthullik. Jó volna nem ide eljutni vagy ezt kísérteni, és ebben minden politikai oldalnak van felelőssége. Én inkább azt mondanám, hogy miután feltételezem azt, hogy van valami közös alap pártállástól, világnézettől függetlenül, a köztársasági elnöknek az a feladata, és ez egy nagyon nagy adósság hosszú ideje Magyarországon, hogy azt, ami közös, időről időre felmutassa. Jelenleg az látszik a belpolitikai küzdelmekben, lásd még pedofilellenes fellépés, hogy ez senkinek nem érdeke, leginkább a kormányoldalnak nem érdeke, hogy konszenzusos témákat próbáljon meg felmutatni, illetve felmutatni azt, hogy van, ami átível párthatárokon, érdekhatárokon Magyarországon. Én hiszem azt, hogy van, ami azért összefűz bennünket itt a Kárpát-medencében, a köztársasági elnöknek az a dolga, én remélem, hogy Sulyok Tamás erre alkalmas lesz, hogy azt, ami közös bennünk, megpróbálja igenis időről időre akkor is felszínre hozni, ha ez nem érdeke egyik vagy másik politikai irányzatnak, éppenséggel a kormánynak.