eur:
411.26
usd:
392.36
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Sulyok Tamás (k), miután megválasztották köztársasági elnöknek az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. február 26-án. A kormányzó Fidesz-KDNP államfőjelöltjét az Országgyűlés 134 igen szavazattal választotta meg Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökévé. Mellette Áder János korábbi köztársasági elnök (b).
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Alkotmányjogász az új államfőről: egyénisége sokat tágíthat az elnök mozgásterén

A köztársasági elnök megtestesíti a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, amellett, hogy a magyar állam képviselete is kiemelt hatásköre – mondta Cservák Csaba, de szerinte Sulyok Tamásnak alkotmányjogászként más szerepe is lehet az államfői székben.

"A közvélekedés szerint Magyarországon – a jogkörök alapján – a köztársasági elnök szimbolikus, legalábbis néhányan így fogalmaznak, de én ezzel nem értek teljesen egyet, hiszen számottevő hatáskörei vannak" – fogalmazott Cservák Csaba az InfoRádióban. Elmagyarázta, hogy a magyar kormányzati rendszer parlamentáris, a köztársasági elnök pedig nem rendelkezik napi végrehajtási, közigazgatási hatáskörökkel, hanem leginkább a kontrollszerepe jelentős: előzetes normakontrollt kérhet az Alkotmánybíróságtól, visszaküldhet megfontolásra törvényeket a parlamentnek, élhet a kegyelmezés jogával, és jó pár tisztségre jelölési-kinevezési joga van.

"Az elnök személyisége, egyénisége, képzettsége nagyon sokat tud módosítani vagy tágítani ezen a körön"

– tette hozzá az alkotmányjogász, mert szerinte a személyiség jelentős részben hat az elnöki működésre, ami nemcsak a jogkörökön múlik, hanem az egyéniségen is, hogy mennyit tesz hozzá, mennyire tágítja az államfő mozgásterét. Például, ha egy tekintélyes jogász a köztársasági elnök, akkor kellő rálátással rendelkezik az alkotmányos működésre is – magyarázta.

Cservák Csaba úgy véli, sok múlik az adott államfő hivatalán, olyan hivatalvezetővel, jogi főtanácsadókkal kell rendelkeznie, hogy a hivatal és az elnök működését ne lehessen jogi alapon támadni. „A mai átpolitizált légkörben sajnos mindent és mindenhogyan támadnak, ezért is fontos, hogy jogi hibát ne kövessen el az államfő” – fogalmazott az alkotmányjogász, hozzátéve: ha a köztársasági elnök komoly alkotmányjogász, akkor önmaga is kellő bölcsességgel rendelkezik az ilyen jellegű kérdésekben.

A hétfőn megválasztott új államfő, Sulyok Tamás Országgyűlésben elmondott beszédében több mindent érintett, a többi között a jogászi pálya melletti elkötelezettségét, felvázolva saját szemléletmódját, hogy miként áll a hivatalhoz, valamint – ahogy az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmadia Ervin elemző is fogalmazott –, párhuzamba állította a magyar és az európai dimenziót, illetve párhuzamosságot vont közöttük.

Arra a kérdésre, hogy beszéde alapján mire számíthatunk az új köztársasági elnöktől, Cservák Csaba azt válaszolta, hogy az utóbbi párhuzam a soros uniós elnökség miatt lehet fontos a következő időkben, de az államfőnek emellett is számos külpolitikai hatásköre van; példaként említhető, hogy delegációkat fogad, és ő nevezi ki a nagyköveteket.

"A köztársasági elnök megtestesíti a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, ami mindenképpen kiemelendő – hangsúlyozta az alkotmányjogász – de emellett a magyar állam képviselete is egy rendkívül jelentős, kiemelt feladata és hatásköre. Következésképp

az államfőnek nemcsak a belső szuverenitás szempontjából kell megjelenítenie az államhatalmat, hanem a külső szuverenitás szempontjából is.

Tehát Magyarországot és a magyarságot a külföldi államok és külföldi személyek előtt képviseli, ezért rendkívül fontosak az ő cselekedetei, akár az utazásai, akár a tárgyalásai" – mondta Cservák Csaba.

A teljes interjú csütörtök este 8 óra után, az InfoRádió Paragrafus című magazinműsorában lesz hallható.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Elindult Oroszország megtorlása: interkontinentális ballisztikus rakétát lőttek ki Ukrajnára - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

Elindult Oroszország megtorlása: interkontinentális ballisztikus rakétát lőttek ki Ukrajnára - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

A tegnapi nap folyamán brit Storm Shadow cirkálórakéták csapódtak be Kurszk megyében, a támadást az ukrán légierő indította, átlépve ezzel egy újabb orosz "vörös vonalat." A fejleményekre válaszul az orosz vezetés állítólag tűzkészenlétbe helyezte néhány RSz-26-os interkontinentális ballisztikus rakétaindítóját (ICBM), elvileg nukleáris robbanófej nélkül. A nap folyamán egy ICBM-et ki is lőttek az orosz erők Dnyipró városára. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×