eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Nyitókép: BKK

Szakértő a rakpartnyitásról: ez inkább a káosz felé vezető irány

A fővárosi rakpartok hasznosításában jó iránynak mondható az érintett útszakaszok megnyitása a gyalogosok előtt, de több ponton is máshogy kellett volna kivitelezni a hétvégi programokat – véli Szilvássy István, a Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetségének elnöke, aki az elképzeléseivel megkereste a Városházát, valamint az Építési és Közlekedési Minisztériumot is.

„Sikeres volt, teljesen elégedettek vagyunk” – értékelte az idei, most már negyedik éve zajló hétvégénkénti rakpartnyitási sorozatot az InfoRádiónak a főpolgármester kabinetfőnöke.

A fővárosi önkormány idén is a Város és Folyó Egyesülettel karöltve valósította meg a rakparti programokat, amelyeket az érdeklődők a nyár közepén már egy egybefüggő hónapon át is élvezhettek – hívta fel a figyelmet Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke, megjegyezve: idén több a zöld, a növény, a pad, az árnyékoló, nem beszélve arról, hogy két utcai grillező is kikerült.

A kabinetfőnök arra is kitér, hogy a programsorozat, amelyre – állítása szerint – egy-egy napon 10-15 ezernél is többen látogathatak ki, fontos tapasztalatokkal szolgál a rakpart jövőjét illetően is. De mint mondta, a Városháza hosszú távú tervének megvalósulása, ami egy teljes körű átépítést takar, akkor reális, ha a kormánynak sikerül megállapodnia az uniós forrásokról. „Addig sem vagyunk tétlenek; a felszabadítható gyalogos részeket kisebb beavatkozásokkal szeretnék továbbfejleszteni jövőre is” – mondta.

Hibák a megvalósításban

A budapesti Duna-rakpartok hétvégi megnyitása jó koncepción alapult, de a Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége szerint a megvalósításba több hiba is csúszott. Erről Szilvássy István, a szervezet elnöke beszélt az InfoRádióban.

Mint fogalmazott, a sétálásra nem volt igazán fölkészítve a szakasz, többek között azért sem, mert a gyalogosokat és kerékpárosokat, illetve a mikromobilitási eszközökkel közlekedőket egy útra terelték, ami a kikapcsolódást meglehetősen nehezítette. Arról nem beszélve, hogy a rakpart nem egy parkosított terület, bár lelkesedésből kihelyeztek néhány ülőgarnitúrát, de ez egy világörökségi területhez elég snassz – fogalmazott a szakember. Szerinte mozgósítani lehetett volna a fővárosi kulturális intézményeket, de akár a kerületeket, hogy ezen a szép szabadtéri területen bemutassák a turisztikai vagy művelődési programjaikat.

Szilvássy István kitért arra is, hogy szerinte milyen lett volna az ideális hétvégi rakpartnyitás: le kellett volna keríteni műanyag jelzőeszközökkel vagy szalaggal egy sávot a kerékpárosoknak és az egyéb eszközökkel közlekedőknek, amit meg lehetett volna szakítani egy-egy átjáróval. „Vissza kellene állítani a hierarchiát, aminek a csúcsán a gyalogos van; ha ez összekeveredik, akkor a káosz felé megyünk, nem a pluralizmus irányába” – fogalmazott.

A Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége terveit elküldte a Városházának, továbbá az Építési és Közlekedési Minisztériumnak is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Hamarosan örökké élhetünk?

Hamarosan örökké élhetünk?

Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×