Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella
Nyitókép: Facebook/Vitézy Dávid

Vitézy Dávid a vágányzárról: a MÁV kapkodott, lehetett volna jobb megoldás is

A korábbi közlekedési államtitkár szerint a vasúti menetrend átalakításával és több felkészülési idő biztosításával nem jött volna létre a mostani kaotikus helyzet a Budapest–Bécs vasútvonalon. Úgy véli, egész Európában szokatlan intézkedést hoztak az osztrákok azzal, hogy lekapcsolták a magyar vonalat a nyugati vasúthálózatról.

Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár azt mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, hogy jelentős állapotromlás következett be a Budapest–Bécs vasútvonalon, ezért kapcsolták le az osztrákok a magyar vonalat a nyugati vasúthálózatról. Úgy fogalmazott, akut biztonsági helyzet valószínűleg nem volt, hiszen akkor nem járhattak volna 100 kilométer/órás sebességgel a vonatok.

A Budapesti Közlekedési Központ korábbi vezérigazgatója emlékeztetett, Lázár János építési és közlekedési miniszter augusztus végén arra utasította a MÁV vezetését, hogy azonnal kezdjék meg a helyreállítási munkálatokat a Budapest–Győr–Hegyeshalom-vonalon, ami után hozzáláttak a pályajavításhoz a szakemberek, de Vitézy Dávid szerint erre nem kaptak elég felkészülési időt.

A pályakarbantartási munkák miatt hétfő óta vágányzár van érvényben az érintett vasútvonalon. A közlekedési szakértő azt mondta, még az előző napon is lehetett látni olyan céges hirdetéseket a közösségi médiában, amelyek sofőröket kerestek a pótlóbuszokra. Hozzátette: az első napokban számos problémáról lehetett hallani:

nem biztosítottak megfelelő számban pótlóbuszt és eltévedések is voltak.

Néhány napon belül úrrá lettek a helyzeten, a kapacitásproblémák megoldása azonban valamivel több időt vett igénybe Vitézy Dávid meglátása szerint, de most már jár elég pótlóbusz. Úgy véli, arra sem jutott kellő felkészülési idő, hogy átalakítsák a vasúti menetrendet és szerinte a késéseket beszámítva korábban kellett volna elindítani a Bécsbe tartó vonatokat Budapestről.

Ez azonban nem történt meg, így az elmúlt időszakban folyamatosan félórás késéssel érkeztek meg a vonatok Magyarországról Ausztriába. Az osztrák állami vasúttársaság, az ÖBB ezt megelégelve döntött úgy, hogy levágja a magyar vonatokat a nyugat-európai hálózatról. Vitézy Dávid szerint

nagyon szokatlan intézkedést hoztak az osztrákok, nem tud arról, hogy történt-e egyáltalán ilyen korábban Európában.

„Nem mondom, hogy teljesen példátlan, de az biztos, nagyon szokatlan az, hogy két ilyen, egymással egyébként szorosan együttműködő vasúttársaság, mint az ÖBB és a MÁV a sajtón keresztül üzenget a másiknak, és az osztrákok így jelentik be, a Budapestről Münchenbe menő railjet vonatokat félbevágják Bécsben azért, hogy ne okozzanak Ausztrián belül további késéseket” – fejtegette.

Még a mostaninál is rosszabb lesz a helyzet

Az osztrák intézkedés október 25-éig lesz érvényben, ám utána sem javul a helyzet, hiszen

vágányzári utánváltás lesz október 27-től, ami azt jelenti, hogy semmilyen vonat nem fog járni Budapestről Bécsbe.

„A MÁV ennek a kapkodásnak az eredményeként teljeskörű vágányzárat tart több héten keresztül, ami azt jelenti, hogy nemcsak a már most sem közlekedő elővárosi vonatok nem fognak járni, hanem a nemzetközi vonatokat is leállítják” – magyarázta a korábbi államtitkár.

Úgy látja, ha több időt szántak volna a felkészülésre, lehetett volna olyan technológiákat találni és alkalmazni, amelyek biztosíthatták volna azt, hogy ne kelljen ilyen hosszú időre a teljes vasútvonalat lezárni. A nemzetközi vonatok október 27-étől Tatabányáról indulnak majd és várhatóan pótlóbuszokkal lehet majd eljutni Bécsbe.

Lesz-e elég forrás a fejlesztések folytatására?

Vitézy Dávid arról is beszélt a műsorban, hogy mostanra a Budapest–Belgrád vonalat kivéve minden kiemelt és fontos vasúti beruházás leállt Magyarországon. A készülő tízéves vasútfejlesztési koncepció ugyanakkor a szakértő szerint csupa olyan projektet tartalmaz, amiről már évek óta beszélnek. Úgy fogalmazott: örülne, ha a leállított fejlesztések újjáélednének, de jelenleg nem látja ennek a finanszírozási lábát.

A program mintegy hatezer milliárd forintnyi fejlesztést fogalmaz meg,

amit a volt államtitkár csak hosszabb távra vetítve tart reálisnak. „Ha a magyar vasutat mondjuk 20 év múlva el szeretnénk oda juttatni, ahol addigra már lesznek a csehek és a lengyelek és most vannak az osztrákok, akkor biztosan ilyen nagyságrendű pénz kell ebbe a rendszerbe” – jelentette ki.

Végül elmondta: eddig annyi pénz jutott a vasútfejlesztésekre, amennyit az Európai Unió biztosított, azonban ameddig az uniós forrásokat nem oldják fel, addig minden fejlesztés állni fog. Vitézy Dávid közölte: mivel egy-egy vasúti fejlesztés éveket vesz igénybe, a következő 3-5 év a források birtokában is nagyon nehéz lenne a magyar vasúthálózat számára.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A magyar növekedés új képlete – mi határozza meg Magyarország növekedési pályáját a következő években?

A magyar növekedés új képlete – mi határozza meg Magyarország növekedési pályáját a következő években?

Egy magyar vállalat ma gyakran nem azért nem tud szintet lépni, mert nincs megrendelése, hanem mert nincs elég jól képzett szakembere, drága az energia, és a legértékesebb tapasztalt dolgozói túl korán esnek ki a munkából. Közben a német autóipar, a nearshoring és a Balkán felértékelődése új lehetőségeket nyit. Magyarország növekedési pályája a következő évtizedben attól függ, hogyan tud maj élni ezekkel.
Tisza-kormány: Magyar Péter megszólalt a törökországi nyaralásáról, jönnek a béremelések és új kézbe kerül a légimentés

Tisza-kormány: Magyar Péter megszólalt a törökországi nyaralásáról, jönnek a béremelések és új kézbe kerül a légimentés

Magyar Péter a törökországi nyaralását érintő sajtóhírekre reagálva azt közölte, hogy a pihenését és az utazását saját maga finanszírozta, egyúttal visszautasította azokat az állításokat is, amelyek szerint helikopterrel utazott vagy elnöki lakosztályban szállt meg. Új üzenet jelent meg a Hirado.hu nyitóoldalán, amely szerint a közmédia online hírszolgáltatásának átfogó vizsgálata zajlik, a cél pedig egy független és hiteles közmédia megteremtése. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egy interjúban a magyar egészségügy legnagyobb problémájának a humánerőforrás-hiányt nevezte, és 20–25 százalékos béremelést, új miniszteri biztosok kinevezését, a kórházi vezetői megbízások rendezését, valamint a várólisták érdemi csökkentését helyezte kilátásba. Megkezdődtek az egyeztetések arról is, hogy az Országos Mentőszolgálat átvegye a hazai légimentés feladatait a Magyar Légimentő Nonprofit Kft.-től, miközben Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter az egyeki ipari park ügyében azt szorgalmazta, hogy egy esetleges használtgumi-feldolgozó beruházás előtt a helyiek teljes körű tájékoztatást kapjanak, és érdemben bevonják őket a település jövőjét érintő döntésekbe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×