eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Facebook/Vitézy Dávid

Vitézy Dávid a vágányzárról: a MÁV kapkodott, lehetett volna jobb megoldás is

A korábbi közlekedési államtitkár szerint a vasúti menetrend átalakításával és több felkészülési idő biztosításával nem jött volna létre a mostani kaotikus helyzet a Budapest–Bécs vasútvonalon. Úgy véli, egész Európában szokatlan intézkedést hoztak az osztrákok azzal, hogy lekapcsolták a magyar vonalat a nyugati vasúthálózatról.

Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár azt mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, hogy jelentős állapotromlás következett be a Budapest–Bécs vasútvonalon, ezért kapcsolták le az osztrákok a magyar vonalat a nyugati vasúthálózatról. Úgy fogalmazott, akut biztonsági helyzet valószínűleg nem volt, hiszen akkor nem járhattak volna 100 kilométer/órás sebességgel a vonatok.

A Budapesti Közlekedési Központ korábbi vezérigazgatója emlékeztetett, Lázár János építési és közlekedési miniszter augusztus végén arra utasította a MÁV vezetését, hogy azonnal kezdjék meg a helyreállítási munkálatokat a Budapest–Győr–Hegyeshalom-vonalon, ami után hozzáláttak a pályajavításhoz a szakemberek, de Vitézy Dávid szerint erre nem kaptak elég felkészülési időt.

A pályakarbantartási munkák miatt hétfő óta vágányzár van érvényben az érintett vasútvonalon. A közlekedési szakértő azt mondta, még az előző napon is lehetett látni olyan céges hirdetéseket a közösségi médiában, amelyek sofőröket kerestek a pótlóbuszokra. Hozzátette: az első napokban számos problémáról lehetett hallani:

nem biztosítottak megfelelő számban pótlóbuszt és eltévedések is voltak.

Néhány napon belül úrrá lettek a helyzeten, a kapacitásproblémák megoldása azonban valamivel több időt vett igénybe Vitézy Dávid meglátása szerint, de most már jár elég pótlóbusz. Úgy véli, arra sem jutott kellő felkészülési idő, hogy átalakítsák a vasúti menetrendet és szerinte a késéseket beszámítva korábban kellett volna elindítani a Bécsbe tartó vonatokat Budapestről.

Ez azonban nem történt meg, így az elmúlt időszakban folyamatosan félórás késéssel érkeztek meg a vonatok Magyarországról Ausztriába. Az osztrák állami vasúttársaság, az ÖBB ezt megelégelve döntött úgy, hogy levágja a magyar vonatokat a nyugat-európai hálózatról. Vitézy Dávid szerint

nagyon szokatlan intézkedést hoztak az osztrákok, nem tud arról, hogy történt-e egyáltalán ilyen korábban Európában.

„Nem mondom, hogy teljesen példátlan, de az biztos, nagyon szokatlan az, hogy két ilyen, egymással egyébként szorosan együttműködő vasúttársaság, mint az ÖBB és a MÁV a sajtón keresztül üzenget a másiknak, és az osztrákok így jelentik be, a Budapestről Münchenbe menő railjet vonatokat félbevágják Bécsben azért, hogy ne okozzanak Ausztrián belül további késéseket” – fejtegette.

Még a mostaninál is rosszabb lesz a helyzet

Az osztrák intézkedés október 25-éig lesz érvényben, ám utána sem javul a helyzet, hiszen

vágányzári utánváltás lesz október 27-től, ami azt jelenti, hogy semmilyen vonat nem fog járni Budapestről Bécsbe.

„A MÁV ennek a kapkodásnak az eredményeként teljeskörű vágányzárat tart több héten keresztül, ami azt jelenti, hogy nemcsak a már most sem közlekedő elővárosi vonatok nem fognak járni, hanem a nemzetközi vonatokat is leállítják” – magyarázta a korábbi államtitkár.

Úgy látja, ha több időt szántak volna a felkészülésre, lehetett volna olyan technológiákat találni és alkalmazni, amelyek biztosíthatták volna azt, hogy ne kelljen ilyen hosszú időre a teljes vasútvonalat lezárni. A nemzetközi vonatok október 27-étől Tatabányáról indulnak majd és várhatóan pótlóbuszokkal lehet majd eljutni Bécsbe.

Lesz-e elég forrás a fejlesztések folytatására?

Vitézy Dávid arról is beszélt a műsorban, hogy mostanra a Budapest–Belgrád vonalat kivéve minden kiemelt és fontos vasúti beruházás leállt Magyarországon. A készülő tízéves vasútfejlesztési koncepció ugyanakkor a szakértő szerint csupa olyan projektet tartalmaz, amiről már évek óta beszélnek. Úgy fogalmazott: örülne, ha a leállított fejlesztések újjáélednének, de jelenleg nem látja ennek a finanszírozási lábát.

A program mintegy hatezer milliárd forintnyi fejlesztést fogalmaz meg,

amit a volt államtitkár csak hosszabb távra vetítve tart reálisnak. „Ha a magyar vasutat mondjuk 20 év múlva el szeretnénk oda juttatni, ahol addigra már lesznek a csehek és a lengyelek és most vannak az osztrákok, akkor biztosan ilyen nagyságrendű pénz kell ebbe a rendszerbe” – jelentette ki.

Végül elmondta: eddig annyi pénz jutott a vasútfejlesztésekre, amennyit az Európai Unió biztosított, azonban ameddig az uniós forrásokat nem oldják fel, addig minden fejlesztés állni fog. Vitézy Dávid közölte: mivel egy-egy vasúti fejlesztés éveket vesz igénybe, a következő 3-5 év a források birtokában is nagyon nehéz lenne a magyar vasúthálózat számára.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×