eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A veszprémi vasútállomás a felújításról tartott sajtótájékoztató napján, 2023. február 2-án. A beruházás 1,1 milliárd forintból valósul meg, melyből 750 millió kormányzati támogatás, 350 millió forintot pedig a MÁV saját forrásból különített el.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Vitézy Dávid: Egyre nehezebben tudja kiszolgálni a forgalmat a MÁV

Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár szerint a vasúti mellékvonalak bezárásával olyat tesz az Orbán-kormány, ami ellen ellenzékben küzdött. Ráadásul a 10 bezárt vonal közül 8 megmenthető lenne, vasútvonalak bezárásával egyébként is alig érhető el megtakarítás. Úgy véli, a belföldi vasúti személyszállításban semmi esély sincs a következő évtizedben az utasokért folyó piaci versenyre.

A MÁV beismerte, hogy képtelen a tőle megrendelt és kifizetett közszolgáltatás ellátására, a közlekedési kormányzat pedig meghajolt a MÁV előtt, és nem viselkedik megrendelőként, ráadásul úgy tűnik, mintha víziója sem lenne a bezárás helyett a Miskolc vagy Szeged körüli jelentős elővárosi forgalomra képes vasútvonalak fejlesztésére – mondta az augusztustól érvényes mellékvonal-bezárással kapcsolatban a HVG.hu-nak nyilatkozva Vitézy Dávid.

A volt közlekedési államtitkár a lapnak hangsúlyozta, hogy szomorú amiatt, amit a kormány most tesz, mivel ez pont az, ami ellen az Orbán-kormány ellenzékben küzdött.

"A 10 mellékvonal bezárása nemcsak azért szomorú, mert közülük nyolc alighanem menthető lenne, mert életképes, van jövőképe, vagy azért, mert szembemegy Lázár János miniszter azon narratívájával, ami a most vidék jön szlogennel a vidék fejlesztését ígéri, hanem azért is, mert a vasúthálózatra is igaz, hogy ha csak az ütőereket tartjuk fenn, akkor elhalnak a végtagok" - tette hozzá a volt államtitkár. Szerinte a mostani vonalbezárással elérni tervezett teljes megtakarítás vonalanként egy hónapban egy MÁV-os igazgató bérét sem éri el.

A közlekedési szakember hogy úgy látja: az Orbán-kormány gyakorlatilag egy éve nem tesz mást, mint megszorít, ugyanakkor

a MÁV-nál a kormányzatnak nem lenne szabad ilyen lépéseket tennie, mivel a legnehezebb helyzetű vidéki kistérségekben a közszolgáltatások fenntartása nem jövedelmezőség kérdése.

A volt közlekedési államtitkár arról is beszélt a lapnak, hogy meglátása szerint az ország teljes területén egyre nehezebben tudja kiszolgálni a forgalmat a MÁV; már most nagy bajok vannak szerinte a balatoni InterCitykkel. Új járművekre nincs közbeszerzés, a korábbiakat a gazdasági helyzet romlása miatt visszavonták, az IC-k jelentős része pedig hiányzó vagy klimatizálatlan, selejtérett kocsikkal közlekedik.

Vitézy Dávid kiemelte, hogy a vasúti közlekedés gondjaira ő a megoldást a piacosítással, a privatizációval látja elérhetőnek. Szerinte

az államnak meg kellene versenyeztetnie magánvállalatok ajánlataival a MÁV-ot,

és fokozatosan vissza kellene szorítania az állami vasútvállalat monopóliumát, ha az képtelen a szolgáltatás megfelelő színvonalú ellátására.

Szerinte ma egész Európában átalakulóban van a piac, és nem a magyar államszocialista MÁV-modell a jellemző, hanem az, hogy az állami szereplők csak a vasúti pályát biztosítják, és rögzítik a közszolgáltatás tarifaszintjét, míg a szolgáltatások elvégzéséért több szereplő is versenyez.

Az áruszállításban még korábban megnyílt a magyar vasúti piac a MÁV-on kívüli szereplők előtt is, de a személyszállításban, ahol az utasok is találkozhatnának a jelenséggel, ez csak a néhány nemzetközi vonal hazai szakaszán közlekedő versenypiaci vonatot jelenti a cseh Regiojet üzemeltetésében. Ám a tömegeket érintő, belföldi helyközi vasúti közlekedésben még messzi cél ez, Vitézy szerint

a piacliberalizációt előíró EU-s direktívának való megfelelést 2033-ig lehet kitolni.

Erről idén év végéig kell kormánydöntést hozni, a MÁV pedig nyilván azért lobbizik, hogy fenntartsa a monopóliumát - mondta a hajdani államtitkár, hozzátéve, hogy mivel 10 éves szerződés köthető, várhatóan 2034 előtt már aligha lehet piacnyitás a vasúti személyszállításban.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×