Infostart.hu
eur:
354.83
usd:
305.08
bux:
131829.83
2026. május 27. szerda Hella
A veszprémi vasútállomás a felújításról tartott sajtótájékoztató napján, 2023. február 2-án. A beruházás 1,1 milliárd forintból valósul meg, melyből 750 millió kormányzati támogatás, 350 millió forintot pedig a MÁV saját forrásból különített el.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Vitézy Dávid: Egyre nehezebben tudja kiszolgálni a forgalmat a MÁV

Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár szerint a vasúti mellékvonalak bezárásával olyat tesz az Orbán-kormány, ami ellen ellenzékben küzdött. Ráadásul a 10 bezárt vonal közül 8 megmenthető lenne, vasútvonalak bezárásával egyébként is alig érhető el megtakarítás. Úgy véli, a belföldi vasúti személyszállításban semmi esély sincs a következő évtizedben az utasokért folyó piaci versenyre.

A MÁV beismerte, hogy képtelen a tőle megrendelt és kifizetett közszolgáltatás ellátására, a közlekedési kormányzat pedig meghajolt a MÁV előtt, és nem viselkedik megrendelőként, ráadásul úgy tűnik, mintha víziója sem lenne a bezárás helyett a Miskolc vagy Szeged körüli jelentős elővárosi forgalomra képes vasútvonalak fejlesztésére – mondta az augusztustól érvényes mellékvonal-bezárással kapcsolatban a HVG.hu-nak nyilatkozva Vitézy Dávid.

A volt közlekedési államtitkár a lapnak hangsúlyozta, hogy szomorú amiatt, amit a kormány most tesz, mivel ez pont az, ami ellen az Orbán-kormány ellenzékben küzdött.

"A 10 mellékvonal bezárása nemcsak azért szomorú, mert közülük nyolc alighanem menthető lenne, mert életképes, van jövőképe, vagy azért, mert szembemegy Lázár János miniszter azon narratívájával, ami a most vidék jön szlogennel a vidék fejlesztését ígéri, hanem azért is, mert a vasúthálózatra is igaz, hogy ha csak az ütőereket tartjuk fenn, akkor elhalnak a végtagok" - tette hozzá a volt államtitkár. Szerinte a mostani vonalbezárással elérni tervezett teljes megtakarítás vonalanként egy hónapban egy MÁV-os igazgató bérét sem éri el.

A közlekedési szakember hogy úgy látja: az Orbán-kormány gyakorlatilag egy éve nem tesz mást, mint megszorít, ugyanakkor

a MÁV-nál a kormányzatnak nem lenne szabad ilyen lépéseket tennie, mivel a legnehezebb helyzetű vidéki kistérségekben a közszolgáltatások fenntartása nem jövedelmezőség kérdése.

A volt közlekedési államtitkár arról is beszélt a lapnak, hogy meglátása szerint az ország teljes területén egyre nehezebben tudja kiszolgálni a forgalmat a MÁV; már most nagy bajok vannak szerinte a balatoni InterCitykkel. Új járművekre nincs közbeszerzés, a korábbiakat a gazdasági helyzet romlása miatt visszavonták, az IC-k jelentős része pedig hiányzó vagy klimatizálatlan, selejtérett kocsikkal közlekedik.

Vitézy Dávid kiemelte, hogy a vasúti közlekedés gondjaira ő a megoldást a piacosítással, a privatizációval látja elérhetőnek. Szerinte

az államnak meg kellene versenyeztetnie magánvállalatok ajánlataival a MÁV-ot,

és fokozatosan vissza kellene szorítania az állami vasútvállalat monopóliumát, ha az képtelen a szolgáltatás megfelelő színvonalú ellátására.

Szerinte ma egész Európában átalakulóban van a piac, és nem a magyar államszocialista MÁV-modell a jellemző, hanem az, hogy az állami szereplők csak a vasúti pályát biztosítják, és rögzítik a közszolgáltatás tarifaszintjét, míg a szolgáltatások elvégzéséért több szereplő is versenyez.

Az áruszállításban még korábban megnyílt a magyar vasúti piac a MÁV-on kívüli szereplők előtt is, de a személyszállításban, ahol az utasok is találkozhatnának a jelenséggel, ez csak a néhány nemzetközi vonal hazai szakaszán közlekedő versenypiaci vonatot jelenti a cseh Regiojet üzemeltetésében. Ám a tömegeket érintő, belföldi helyközi vasúti közlekedésben még messzi cél ez, Vitézy szerint

a piacliberalizációt előíró EU-s direktívának való megfelelést 2033-ig lehet kitolni.

Erről idén év végéig kell kormánydöntést hozni, a MÁV pedig nyilván azért lobbizik, hogy fenntartsa a monopóliumát - mondta a hajdani államtitkár, hozzátéve, hogy mivel 10 éves szerződés köthető, várhatóan 2034 előtt már aligha lehet piacnyitás a vasúti személyszállításban.

Címlapról ajánljuk
Budapesten a fizetések közel fele megy el lakbérre

Budapesten a fizetések közel fele megy el lakbérre

A budapestiek nettó fizetésük valamivel több mint 40 százalékát fizetik ki lakbérre – derült ki az ingatlan.com elemzéséből. Az ideális az lenne, ha a lakhatás teljes költsége nem haladná meg a nettó fizetés egyharmadát – mondta az InfoRádióban a portál vezető elemzője, Balogh László.

Merre tovább, magyar sport a kormányváltás után? Dénes Ferenc sportközgazdász válaszolt

Dénes Ferenc szerint lehet az egy elfogadható álláspont, hogy aktív országgyűlési képviselő ne lehessen a jövőben civil szervezet, így sportszervezet tagja sem. A sportközgazdász úgy véli, hogy folytatódni fog az a folyamat, amelyben emblematikus fideszes politikusok lemondanak a sportszövetségek, sportklubok vezető pozícióiról. A korábbi helyettes sportállamtitkár a Los Angeles-i nyári olimpiai előtt nem nyúlna bele a jelenlegi támogatási rendszerbe, mert szerinte a folyamatosság most nagyobb előny.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×