Infostart.hu
eur:
384.41
usd:
329.24
bux:
121308.37
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke beszédet mond az NPK országos szakmai konferenciáján Budapesten, az ELTE Gömb aulájában 2017. május 22-én.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

Megbecsülte a távozó pedagógusok számát a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke

Péntekig dönthettek a jogviszonyváltásról a pedagógusok. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint újabb 1200 tanár távozhat az oktatásból; Horváth Péter az InfoRádióban elmondta, hogy a hiányzókat nem mindenhol lehet majd pótolni, jöhetnek a kényszermegoldások.

Pontos adat csak csütörtökön lesz az oktatásügyi államtitkárságtól a KLIK segítségével, ahová érkezniük kell a felmentésről szóló nyilatkozatoknak, de Nemzeti Pedagógus Kar számára "nagyjából úgy tűnik, hogy 1000-1500 közötti számú, nagyjából 1200 pedagógus élt a lehetőséggel, hogy felmentsék" - fogalmazott Horváth Péter, a kar elnöke.

Országszerte történhettek felmondások, de Horváth Péter szerint Budapesten válthatnak a legtöbben, mert "itt több a lehetőség".

"Sokan az oktatás környékén maradnának, akár idegennyelvtanárként, akár informatikusként" - ecsetelte.

A legnagyobb problémát az okozza, ha egy intézményből mondanak fel többen, az pedig különösen is, ha azonos, hasonló - több esetben természettudományos - "szakos" tanárokról van szó.

A következményekről szólva azt mondta, viták vannak arról, hogy milyen nagyságú a pedagógushiány Magyarországon, de a maga részéről egészen biztos abban, hogy van.

"Bár a Covid után vissza lehetett jönni, de én úgy érzékeltem, hogy akik akkor a rendszerből kiléptek, közülük többen részállásba jöttek vissza vagy egyáltalán nem. Akkor azt is nyilatkoztam, hogy minden egyes kolléga távozása fáj a rendszernek, és fáj az intézménynek, ahonnan elmennek. Nyilván ha olyan helyzet áll elő, hogy valaki a felmondását kéri, novembertől pótolni kell őt. Nem túlságosan nagy az esélye, hogy mindenki azonnal és gond nélkül pótolható" - részletezte Horváth Péter, aki szerint lehetnek majd csoportösszevonások, szűkülnek a délutáni lehetőségek az iskolában, illetve nőhet a túlóraszám, ami nagy megterhelés lesz, az állományban gyakoribb elfáradást és több megbetegedés is okozhat.

De mi vár pontosan azokra, akik most felmondtak?

  • Október 31-ig dolgoznak,
  • november 1-jétől egy hónapnyi felmentési idejük lesz,
  • a munkaviszonyuk november végével szűnik meg
  • kapnak egy hónapnyi végkielégítést
  • azonnal elhelyezkedni köznevelési intézményben nem tudnak.

Hogy hogyan lesz mindez törvényes, mikor maga a "státusztörvényként" elhíresült jogszabály csak január 1-jén lép érvénybe, arról azt mondta, a jogállási törvény bizonyos részei már novembertől élnek.

"A sávok alsó határainál és a gyakornokoknál november 1-jétől visszamenőlegesen július 1-jéig lesz egy minimális béremelkedés, január 1-jétől pedig a kollégák egyelőre azt kapták meg, hogy mi a várható, ezzel kapcsolatban az látszik, hogy nem volt teljesen tiszta a kommunikáció. A sávok alja valóban emelkedik a gyakornokoknál és a pedagógus I. minősítésűeknél, de a jogállási törvény egy másféle bérezési szisztémát határoz meg, a 10 százalék nem automatikusan, mindenki számára jelent ennyit, hanem az intézmények a felsorolt jogszabályok mentén differenciálhatnak is. De ez a 10 százalék olyan komoly differenciálást nem tesz lehetővé, a pedagógusok annyira alacsony bért keresnek, mindenki kalkulál, hogy mennyit fog keresni. Nagyon jó lenne az, ha lenne mégiscsak tartalék a központi költségvetésben, ami lehetővé tenne januártól egy nagyobb béremelést, a 10 százalék a diplomás átlagbérhez való felzárkózást nem tudja megindítani" - szögezte le Horváth Péter.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.22. csütörtök, 18:00
Palkovics László
mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Trump újra megszólalt Grönlandról, ugrottak a piacok

Trump újra megszólalt Grönlandról, ugrottak a piacok

Alaposan elromlott a hangulat a világ tőzsdéin, tegnap az amerikai piacok október óta nem látott esést szenvedtek el, miután Donald Trump még a hétvégén vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek ellenzik, hogy az USA megszerezze Grönlandot. Európai vezetők elfogadhatatlannak nevezték az elnök fenyegetéseit, és válaszlépéseket ígértek. Donald Trump ma a Davosi Világgazdasági Fórumon beszélt, és kijelentette, hogy nem fog erőszakot alkalmazni Grönland megszerzésére, este pedig már bejelentette, hogy sikerült megállapodást kötnie. Az elnök kijelentései enyhítették a nyomást a lejtmenetben lévő európai tőzsdéken, majd Amerikában hozzájárultak ahhoz, hogy pluszban zárjanak a vezető részvényindexek. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×