Infostart.hu
eur:
386.64
usd:
331.67
bux:
120125.23
2026. január 14. szerda Bódog
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke beszédet mond az NPK országos szakmai konferenciáján Budapesten, az ELTE Gömb aulájában 2017. május 22-én.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

Megbecsülte a távozó pedagógusok számát a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke

Péntekig dönthettek a jogviszonyváltásról a pedagógusok. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint újabb 1200 tanár távozhat az oktatásból; Horváth Péter az InfoRádióban elmondta, hogy a hiányzókat nem mindenhol lehet majd pótolni, jöhetnek a kényszermegoldások.

Pontos adat csak csütörtökön lesz az oktatásügyi államtitkárságtól a KLIK segítségével, ahová érkezniük kell a felmentésről szóló nyilatkozatoknak, de Nemzeti Pedagógus Kar számára "nagyjából úgy tűnik, hogy 1000-1500 közötti számú, nagyjából 1200 pedagógus élt a lehetőséggel, hogy felmentsék" - fogalmazott Horváth Péter, a kar elnöke.

Országszerte történhettek felmondások, de Horváth Péter szerint Budapesten válthatnak a legtöbben, mert "itt több a lehetőség".

"Sokan az oktatás környékén maradnának, akár idegennyelvtanárként, akár informatikusként" - ecsetelte.

A legnagyobb problémát az okozza, ha egy intézményből mondanak fel többen, az pedig különösen is, ha azonos, hasonló - több esetben természettudományos - "szakos" tanárokról van szó.

A következményekről szólva azt mondta, viták vannak arról, hogy milyen nagyságú a pedagógushiány Magyarországon, de a maga részéről egészen biztos abban, hogy van.

"Bár a Covid után vissza lehetett jönni, de én úgy érzékeltem, hogy akik akkor a rendszerből kiléptek, közülük többen részállásba jöttek vissza vagy egyáltalán nem. Akkor azt is nyilatkoztam, hogy minden egyes kolléga távozása fáj a rendszernek, és fáj az intézménynek, ahonnan elmennek. Nyilván ha olyan helyzet áll elő, hogy valaki a felmondását kéri, novembertől pótolni kell őt. Nem túlságosan nagy az esélye, hogy mindenki azonnal és gond nélkül pótolható" - részletezte Horváth Péter, aki szerint lehetnek majd csoportösszevonások, szűkülnek a délutáni lehetőségek az iskolában, illetve nőhet a túlóraszám, ami nagy megterhelés lesz, az állományban gyakoribb elfáradást és több megbetegedés is okozhat.

De mi vár pontosan azokra, akik most felmondtak?

  • Október 31-ig dolgoznak,
  • november 1-jétől egy hónapnyi felmentési idejük lesz,
  • a munkaviszonyuk november végével szűnik meg
  • kapnak egy hónapnyi végkielégítést
  • azonnal elhelyezkedni köznevelési intézményben nem tudnak.

Hogy hogyan lesz mindez törvényes, mikor maga a "státusztörvényként" elhíresült jogszabály csak január 1-jén lép érvénybe, arról azt mondta, a jogállási törvény bizonyos részei már novembertől élnek.

"A sávok alsó határainál és a gyakornokoknál november 1-jétől visszamenőlegesen július 1-jéig lesz egy minimális béremelkedés, január 1-jétől pedig a kollégák egyelőre azt kapták meg, hogy mi a várható, ezzel kapcsolatban az látszik, hogy nem volt teljesen tiszta a kommunikáció. A sávok alja valóban emelkedik a gyakornokoknál és a pedagógus I. minősítésűeknél, de a jogállási törvény egy másféle bérezési szisztémát határoz meg, a 10 százalék nem automatikusan, mindenki számára jelent ennyit, hanem az intézmények a felsorolt jogszabályok mentén differenciálhatnak is. De ez a 10 százalék olyan komoly differenciálást nem tesz lehetővé, a pedagógusok annyira alacsony bért keresnek, mindenki kalkulál, hogy mennyit fog keresni. Nagyon jó lenne az, ha lenne mégiscsak tartalék a központi költségvetésben, ami lehetővé tenne januártól egy nagyobb béremelést, a 10 százalék a diplomás átlagbérhez való felzárkózást nem tudja megindítani" - szögezte le Horváth Péter.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

A magyar uniós forrásokhoz való hozzáférésről szóló tárgyalások gyakorlatilag befagytak, mivel az Európai Bizottság a magyar választásokig ezekben a kérdésekben nem kíván döntést hozni – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt Brüsszel az orosz–ukrán konfliktusban elfoglalt pozíciójáról, de jure és de facto hadviselésről, miként a Mercosur-megállapodással és a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos magyar álláspontról is.

Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek

Az Európát és Magyarországot jelenleg érintő havas, hideg időjárást nem rendkívüli esemény okozza, hanem több, egymással összefüggő légköri folyamat együttállása – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban. Kovács Erik szerint az átmeneti, enyhébb, ködös napok után erőteljes, szibériai hideg levegő érkezik ismét, éjszakai és nappali fagyokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Elszállt a Mol, soha nem látott szinteken az ezüst

Elszállt a Mol, soha nem látott szinteken az ezüst

Tegnap esést láthattunk Amerikában, ezt követően azonban már Ázsiában az emelkedésé a főszerep ma reggel, illetve az európai tőzsdék is felfelé vették az irányt. A nemesfém piacon továbbra is dőlnek a történelmi csúcsok: az arany és az ezüst is soha nem látott magasságokba emelkedett. A magyar tőzsdén is jó a hangulat, 2019 óta nem látott csúcsra száguldott a Mol. Piacmozgató gazdasági események szempontjából a délutáni amerikai inflációs adatok hozhatnak izgalmakat, emellett érdemes lesz figyelni Donald Trump elnök Iránnal kapcsolatos potenciális bejelentéseit, ugyanis rendkívül feszült a helyzet. Kidurran az AI lufi, vagy mindent elsöpör a legújabb megatrend? Következő befektetői klubunkon erről lesz szó. Információ és jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×