eur:
408.03
usd:
375.1
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke beszédet mond az NPK országos szakmai konferenciáján Budapesten, az ELTE Gömb aulájában 2017. május 22-én.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

Megbecsülte a távozó pedagógusok számát a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke

Péntekig dönthettek a jogviszonyváltásról a pedagógusok. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint újabb 1200 tanár távozhat az oktatásból; Horváth Péter az InfoRádióban elmondta, hogy a hiányzókat nem mindenhol lehet majd pótolni, jöhetnek a kényszermegoldások.

Pontos adat csak csütörtökön lesz az oktatásügyi államtitkárságtól a KLIK segítségével, ahová érkezniük kell a felmentésről szóló nyilatkozatoknak, de Nemzeti Pedagógus Kar számára "nagyjából úgy tűnik, hogy 1000-1500 közötti számú, nagyjából 1200 pedagógus élt a lehetőséggel, hogy felmentsék" - fogalmazott Horváth Péter, a kar elnöke.

Országszerte történhettek felmondások, de Horváth Péter szerint Budapesten válthatnak a legtöbben, mert "itt több a lehetőség".

"Sokan az oktatás környékén maradnának, akár idegennyelvtanárként, akár informatikusként" - ecsetelte.

A legnagyobb problémát az okozza, ha egy intézményből mondanak fel többen, az pedig különösen is, ha azonos, hasonló - több esetben természettudományos - "szakos" tanárokról van szó.

A következményekről szólva azt mondta, viták vannak arról, hogy milyen nagyságú a pedagógushiány Magyarországon, de a maga részéről egészen biztos abban, hogy van.

"Bár a Covid után vissza lehetett jönni, de én úgy érzékeltem, hogy akik akkor a rendszerből kiléptek, közülük többen részállásba jöttek vissza vagy egyáltalán nem. Akkor azt is nyilatkoztam, hogy minden egyes kolléga távozása fáj a rendszernek, és fáj az intézménynek, ahonnan elmennek. Nyilván ha olyan helyzet áll elő, hogy valaki a felmondását kéri, novembertől pótolni kell őt. Nem túlságosan nagy az esélye, hogy mindenki azonnal és gond nélkül pótolható" - részletezte Horváth Péter, aki szerint lehetnek majd csoportösszevonások, szűkülnek a délutáni lehetőségek az iskolában, illetve nőhet a túlóraszám, ami nagy megterhelés lesz, az állományban gyakoribb elfáradást és több megbetegedés is okozhat.

De mi vár pontosan azokra, akik most felmondtak?

  • Október 31-ig dolgoznak,
  • november 1-jétől egy hónapnyi felmentési idejük lesz,
  • a munkaviszonyuk november végével szűnik meg
  • kapnak egy hónapnyi végkielégítést
  • azonnal elhelyezkedni köznevelési intézményben nem tudnak.

Hogy hogyan lesz mindez törvényes, mikor maga a "státusztörvényként" elhíresült jogszabály csak január 1-jén lép érvénybe, arról azt mondta, a jogállási törvény bizonyos részei már novembertől élnek.

"A sávok alsó határainál és a gyakornokoknál november 1-jétől visszamenőlegesen július 1-jéig lesz egy minimális béremelkedés, január 1-jétől pedig a kollégák egyelőre azt kapták meg, hogy mi a várható, ezzel kapcsolatban az látszik, hogy nem volt teljesen tiszta a kommunikáció. A sávok alja valóban emelkedik a gyakornokoknál és a pedagógus I. minősítésűeknél, de a jogállási törvény egy másféle bérezési szisztémát határoz meg, a 10 százalék nem automatikusan, mindenki számára jelent ennyit, hanem az intézmények a felsorolt jogszabályok mentén differenciálhatnak is. De ez a 10 százalék olyan komoly differenciálást nem tesz lehetővé, a pedagógusok annyira alacsony bért keresnek, mindenki kalkulál, hogy mennyit fog keresni. Nagyon jó lenne az, ha lenne mégiscsak tartalék a központi költségvetésben, ami lehetővé tenne januártól egy nagyobb béremelést, a 10 százalék a diplomás átlagbérhez való felzárkózást nem tudja megindítani" - szögezte le Horváth Péter.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×