Infostart.hu
eur:
377.73
usd:
317.3
bux:
130262.36
2026. február 10. kedd Elvira
Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára (középen) felszólal a közműszolgáltatások egyszerűsítésével összefüggő egyes törvények módosításának vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. május 4-én.
Nyitókép: Bruzák Noémi

Közvélemény-kutatások: magasan vezet a Fidesz, második a DK

A Nézőpont Intézet szerint 51 százalékon állnak a kormánypártok, de a kötődés csökkent, míg a Repubikon Intézet minimális csökkenést mért a Fidesznél. Az ellenzék nem tudott érdemben erősödni.

A Fidesz vezeti a pártversenyt (51 százalék) az őszi parlamenti ülésszak kezdete előtt a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása alapján. Az elemzésből kiderül, hogy szoros verseny alakult ki a Demokratikus Koalíció (10 százalék) és a Mi Hazánk Mozgalom (9 százalék) között a legerősebb ellenzéki párt címéért folyó küzdelemben, amelyben a Momentum (8 százalék) továbbra is lemaradásban van.

Továbbra is toronymagasan vezeti a Fidesz-KDNP a pártversenyt, februárhoz hasonlóan szeptemberben is minden második magyar választó a kormánypártokat választotta volna, de szavazóinak kötődése meggyengült. „Most vasárnap” a magyarok 51 százaléka ugyan vélelmezhetően a Fideszre szavazna, de közülük minden tizedik (a választók 5 százaléka) ebben már nem biztos, a kormánypártot csak valószínűleg és nem biztosan támogatná. A Fidesz-szavazók részleges elbizonytalanodása nem jelent elfordulást vagy más pártra való szavazást. A jelenség oka a szankciók és a háború okozta infláció és reálbércsökkenés lehet.

A kormánypárt mostani eredménye több mint 40 százalékponttal nagyobb a legerősebb ellenzéki párt, a Demokratikus Koalíció (10 százalék) támogatottságánál és közel kétszerese a 2022-ben közösen induló baloldali pártok mostani eredményének (összesen 27 százalék).

A legnagyobb ellenzéki párt címért éles versenyt fut a Demokratikus Koalíció és a Mi Hazánk Mozgalom, s Gyurcsány Ferenc pártja csak egy százalékponttal előzi meg Toroczkai László mozgalmát (10 és 9 százalék). Szorosan mögöttük található a Momentum (8 százalék). A Jakab Péter és a Márki-Zay Péter által fémjelzett pártok (3, illetve 2 százalék), valamint az MSZP (2 százalék), az LMP (2 százalék) és a Párbeszéd (0 százalék) a parlamenti küszöb alatt van, míg a Kétfarkú Kutya Párt a szavazatok 8 százalékát megszerezhetné.

Parlamenti pártok a küszöb alatt

Augusztusban tovább csökkent a Fidesz-KDNP támogatottsága. A teljes népességben egy, a pártválasztók körében két százalékpontot veszített a párt, jelenleg 30, illetve 42 százalék szavazna a pártra. Míg továbbra is erős a Fidesz-KDNP, a tartós válság látható-érezhető nyomot hagy a kormánypártok népszerűségén – áll a Republikon Intézet legfrissebb kutatásában.

A DK népszerűsége a júliusi erősödés után csökkent augusztusban, a teljes népesség körében egy, a pártválasztók körében két százalékpontot veszített, jelenleg 12 és 17 százalék a támogatottsága. A DK továbbra is az ellenzék legerősebb pártja, de jelenleg úgy tűnik, a párt nem tud érdemben erősödni, nem éri el a pártválasztók körében 20 százalékos, januári csúcsát.

A Momentum támogatottsága ismét nőtt, a teljes népességben egy, a pártválasztók körében két százalékponttal, jelenleg 7 és 10 százalék szavazna a pártra, amely egyéves csúcsot jelent. A Momentum továbbra is a második legerősebb ellenzéki párt, szoros versenyben a Mi Hazánkkal, amelynek hónapok óta először nőtt a támogatottsága, a teljes népességben egy, a pártválasztók körében két százalékkal, jelenleg a Momentummal fej-fej mellett, 7 és 10 százalékos népszerűségi szinten áll.

Az MKKP tovább erősödött, a teljes népesség 5, a pártválasztók 7 százaléka szavazna a pártra. Az MSZP támogatottsága csökkent augusztusban, 1-1 százalékponttal, a teljes népesség 3, a pártválasztók 4 százaléka szavazna a pártra. A Jobbik és az LMP változatlanul 4-4 százalékos támogatottsággal bír mind a teljes népesség, mind a pártválasztók körében, a Párbeszéd továbbra is a szavazatok 2-2 százalékát tudhatja magáénak.

A bizonytalanok aránya augusztusban is 28 százalék.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: újra történelmet írt Japán első női kormányfője, szüksége is van a szupererős többségre

Szakértő: újra történelmet írt Japán első női kormányfője, szüksége is van a szupererős többségre

Takaicsi Szanae miniszterelnök, aki októberben lett kormányfő, jó ütemérzékkel írta ki mostanra az előrehozott voksolást. Azért volt rá szükség, hogy többséget kapjon az alsóházban, mert fontos fiskális, gazdaságpolitikai döntéseket akar keresztülvinni, és fontos biztonságpolitikai döntések előtt áll – mondta az InfoRádióban Hidasi Judit japanológus.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×