A hőhullámok nem csupán közvetlen károkat okoznak, hanem közvetetten a gazdaságra is rendkívül negatív hatással vannak - mondta az InfoRádióban Németh Viktória. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatója szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a mérsékelt övi gazdaságok számára másfél százalék körüli GDP-ben mérhető veszteséget okoznak a hőhullámok évente, míg azokban az alacsonyabb jövedelmű régiókban, amelyek elsősorban melegebb éghajlati öveken fekszenek, ott akár
hat-hét százalékos visszaesés
is bekövetkezhet a hőség miatt az éves GDP termelésben.
A vezető kutató beszélt arról is, hogy az extrém meleg idő által okozott gazdasági károk többsége a hétköznapi, mindennapi élet szintjén is érzékelhető. Az infrastruktúrában jelentkező károk közül például a leglátványosabbak az olyan erdőtüzek, mint amelyek épp most Rodoszon pusztítanak. Ezek következtében nem csak számos útban, közlekedési eszközben és ingatlanban keletkezik kár, de ezek miatt a kórházi esetszámok is megugranak, ami megterheli az egészségügyet. Az extrém hőség negatív gazdasági hatása ugyanakkor közvetlenül érezteti a hatását az építőipar és a mezőgazdaság működése visszafogásával is.
Németh Viktória megemlítette azt is, hogy mivel a hőhullámok várhatóan a jövőben is velünk lesznek, érdemes tudatosan előre felkészülnünk arra, hogy miként is lehet majd csökkenteni a gazdaság működésére gyakorolt hatásukat. Csökkenteni lehet például a hőhullámok hatását
- a megújuló energiaforrásokra való átállással,
- a tiszta energiahordozók használatával, illetve
- a faültetésekkel, erdősítéssel is
- mondta a kutató, aki szerint erre mind európai uniós szinten, mind pedig Magyarországon is vannak már erőfeszítések.
Az Európai Unióban 2021-ről 2022-re 19 százalékról 22 százalékra emelkedett a megújuló energiaforrások aránya. A napenergia esetében Magyarországon kiugró növekedés volt megfigyelhető, mivel körülbelül harmadával nőtt egy év alatt a napenergia kapacitásoknak a száma. Ugyanakkor
2022-ben az Európai Unió hivatalosan elismerte az atomenergiát tiszta energiaforrásnak.
Ez azt jelenti, hogy az atomenergia aránya tovább nőhet az energiatermelésben. Ha hazánkban a Paks 2 projekt elkészül, akkor az ennek köszönhetően jól illeszkedik a nemzetközi trendekbe - hangsúlyozta az InfoRádióban Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatója.
