Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
309.9
bux:
0
2026. május 2. szombat Zsigmond
Nyitókép: Unsplash.com

Megválasztották az új alkotmánybírókat

Négy tag cserélődik a testületben, megválasztásuk után esküt is tettek az Országgyűlés előtt.

A képviselők titkos szavazáson alkotmánybíróvá választották Haszonicsné Ádám Máriát, Lomnici Zoltánt, Patyi Andrást és Varga Rékát.

A választásra azért volt szükség, mert szeptember 1-jén lejár Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Szalay Péter és Szívós Mária 12 éves alkotmánybírói megbízatása.

Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint a 15 fős testület tagjává minden olyan jogi végzettségű, büntetlen előéletű magyar állampolgár megválasztható, aki 45. életévét betöltötte, de még nem töltötte be a 70. életévét.

A jogszabály szerint az Országgyűlés - kétharmados többséggel - az Alkotmánybíróság tagjait kiemelkedő tudású elméleti jogászok vagy legalább húszévi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja.

Haszonicsné Ádám Mária 1955-ben született, 1990-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi végzettséget. Pályáját az 1970-es években tanácsigazgatási gyakornokként kezdte, a közigazgatásban eltöltött évek után 1995 és 2005 között ügyvédként tevékenykedett. Vezető beosztásban dolgozott a fővárosi kormányhivatalnál, illetve a fővárosi közigazgatási hivatalnál. 2012-től tíz évig a Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója volt, 2022-től az Áder János volt köztársasági elnök által alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány jogi igazgatója. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Továbbképző intézetében oktat - olvasható az országgyűlési honlapon található dokumentumban.

Az 1954-ben született Lomnici Zoltán 1979-ben fejezte jogi tanulmányait az ELTE-n, ugyanebben az évben bírósági fogalmazó lett. 1982-ben választották bíróvá, polgári ügyeket, majd államigazgatási és gazdasági ügyeket tárgyalt. 1991-től a Legfelsőbb Bíróság bírája, 2002-től elnökhelyettese, 2002 júniusában a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta a parlament hat évre. Jelenleg elnöki tanácsadó a Kúrián. Több egyetemen is oktatott uniós és polgári jogot.

Patyi András 1969-ben született, jogász diplomáját 1993-ban szerezte meg a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Pályáját az Alkotmánybíróságon kezdte fogalmazóként, ahol később főtanácsadó is volt. 1997 és 2006 között Budapest XII. kerületének jegyzői posztját töltötte be. 2009-ben nevezték ki bírónak a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumába. Patyi András 2011-ben lett egyetemi tanár, 2012 és 2018 között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, közben 2013 és 2018 között a Nemzeti Választási Bizottság elnöke. 2018-tól ismét bíró, a Kúrián tanácselnök, majd elnökhelyettes.

Varga Réka 1977-ben született, jogi diplomáját 2001-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerezte. Oktatói tevékenysége mellett 2001 és 2016 között előbb a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, majd a Magyar Vöröskereszt jogi tanácsadója. 2016 és 2019 között a külügyi tárca nemzetközi jogi főosztályát vezette, 2020-tól az igazságügyi tárca jogi főtanácsadója. Varga Réka egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tanít, utóbbi helyen az államtudományi és nemzetközi tanulmányok kar dékánja.

Címlapról ajánljuk

Egy hét múlva a Fidesz biztosan nyerni fog

Egyetlen ellenzéki jelölt sem indul a jövő vasárnapi időközi önkormányzati választáson Esztergomban, így a Fidesz-KDNP jelöltje ellenfél nélkül vág neki a voksolásnak.
inforadio
ARÉNA
2026.05.04. hétfő, 18:00
Fodor Gábor
volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője
Választás 2026: Nézeteltérés alakult ki a leendő Tisza-kormányban, sorra jelentik be az első lépéseiket a miniszterek

Választás 2026: Nézeteltérés alakult ki a leendő Tisza-kormányban, sorra jelentik be az első lépéseiket a miniszterek

Hegedűs Zsolt, leendő egészségügyi miniszter a demográfiai válságot nemzetgazdasági súlyú kérdésként értelmezve egyszerre támogatja a gyermekvállalás fontosságának hangsúlyozását és bírálja a témáról zajló leegyszerűsítő vitát, különösen a szülészorvos-választás kérdésében. Álláspontja szerint a cél nem a pénzhez és kapcsolatokhoz kötött „biztonság”, hanem egy minden nő számára hozzáférhető, kiszámítható és méltányos szülészeti ellátórendszer, amelyet átlátható adatok, egységes protokollok és egyértelmű állami–magán határok támasztanak alá. Egy másik megszólalásában arra hívja fel a figyelmet, hogy a kórházi mosdók alapvető higiénés ellátása a gyakorlatban elmaradt a 2026. január 1-jétől elvárt szinttől, míg Vitézy Dávid a vasút nyári felkészülésének kényszerét emeli ki, rövid távon akár nemzetközi vasúti együttműködés szükségességét is felvetve.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×