Infostart.hu
eur:
364.15
usd:
309.02
bux:
137083.73
2026. április 17. péntek Rudolf
Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője beszédet mond a párt 29. tisztújító kongresszusán a Hungexpón 2021. november 14-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Világháborúról és atomháborúról beszélt Kocsis Máté

"Lépésekre vagyunk attól, hogy nyugat-európai, vagy a konfliktustól nyugatra lévő országok katonákat is küldjenek Ukrajna területére, a mi álláspontunk szerint éppen ez az, amit el kellene kerülni" - mondta a Fidesz frakcióvezetője.

Minél több ország vonódik bele az ukrajnai háborúba, annál nagyobb iramban haladunk egy világháború felé – jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában, kiemelve: ha világháború lesz, akkor az atomháború lesz.

Kocsis Máté a kormánypártok nevében közölte: az utolsó lehetőségig fognak azért küzdeni, hogy a béke és a tárgyalások kikényszerítése felé menjenek a dolgok, ne a háborús eszkaláció, ne a fegyverszállítások és ne a halottak számának növekedése felé. A magyar baloldal nem ilyen, ők nem támogatták a békepárti határozati javaslatot a parlamentben - tette hozzá. Álláspontja szerint a magyar baloldal a magyar érdekekkel szemben egy háborúpárti érdekcsoportot képvisel, ahogy már a tavalyi országgyűlési választások idején is tette, az orosz-ukrán háború kitörése óta pedig egyértelműen háborús retorika mentén politizál.

A magyarázat egyszerű, a magyar baloldal "azt a feladatot kapta dollárért cserébe, hogy a háborúpárti álláspontot képviselje Magyarországon, mert ez az amerikai érdek" - fogalmazott Kocsis Máté, megjegyezve, az európai országok jelentős része is ebbe az irányba tart.

A nagyobbik kormánypárt politikusa szerint

Oroszország és Ukrajna háborús konfliktusa kiszélesedett,

a nyugati hatalmak pedig ahelyett, hogy erejüket, befolyásukat és katonai fölényüket a béke vagy az azonnali tűzszünet kikényszerítésére használnák, egyre nagyobb hatásfokú és erősebb fegyverek szállításával egyre jobban belesodródnak a háborúba.

Arra a felvetésre, hogy a baloldal a hasonló tartalmú ENSZ-határozat elfogadását javasolta a parlamentnek, Kocsis Máté úgy válaszolt, a magyar Országgyűlésnek a magyar szempontokat és érdekeket kell elsősorban figyelembe vennie.

Úgy azért nehéz békepártinak lenni, hogy fegyverszállításokat követelnek, a háborús retorikát használják katonák küldésére - jegyezte meg, megerősítve: ez szinte feloldhatatlan politikai ellentétet okoz a kormánypártok és a baloldal között.

Kérdésre válaszolva a Fidesz frakcióvezetője elmondta: a legerősebb politikai válasz, amit Magyarország adhat az őt ért politikai-gazdasági nyomásgyakorlásra és kihívásra, az éppen az Országgyűlés békepárti határozata.

Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról szólva kifejtette, a Fidesz-frakció a helyszíni egyeztetéseket követően végül támogatta Finnország csatlakozását a szervezethez,

a svédek esetében még zajlik egy egyeztetési folyamat, így ebben a kérdésben később hoznak döntést.

A magyar kormány elkötelezett a svéd csatlakozás mellett, a kormánypárti frakció azonban továbbra is megosztott a kérdésben, de megpróbálják rendezni a konfliktust - közölte Kocsis Máté.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Nem az Egyesült Államok terve szerint alakul az iráni konfliktus, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy kudarc lesz Washingtonnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese. Szerinte a hasonló katonai beavatkozástól sem megy el az USA kedve.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×