A házigazda Parragh László MKIK-elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter társaságában Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter átfogóan értékelte a magyar gazdaság helyzetét a kereskedelmi és iparkamara csütörtöki évadnyitó rendezvényén.

A gazdaság előtt álló kihívásokra kívánt koncentrálni, de megjegyezte, "a jegybankról is tudnék beszélni, de azt inkább hagyjuk".

"2030-ra az ország elérheti az uniós fejlettség 90 százalékát. Lehetnek huplik, de azért nem tennék le erről" – szögezte le, a 15. helyre szeretné felvinni az ország gazdagsági fejlettségét az unión belül.

A beruházás a gazdasági növekedés alapja. 30 százalékra lehet tolni a beruházási rátát – folytatta. Emellett az extenzív, mennyiségi növekedés eredményeit felhasználva intenzív, minőségi növekedésre kell átállni:

• magasabb munkatermelékenység,
• okos, zöld beruházások,
• digitalizáció és robotizáció,
• magas hazai hozzáadott érték,
• digitalizáció.

Megfogalmazása szerint 2023-ra el lehet érni 60 milliárd eurónyi beruházási értéket, de törekedni kell a magasabb hozzáadott értékre, a "közepes fejlettségi csapdákat át kell ugorni" – hangsúlyozta.

A minőségi ugráson kívül elég energiát és munkaerőt kívánt. 2030-ra 68 TWh energiára lesz szüksége az országnak, ez 2022-ben 43 TWh volt.

"Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt 10 évben 3,7 millióról 4,7 millióra emeltük a munkában lévők számát, de

kellene még félmillió ember, részben az inaktívakból, de jól tudjuk, van gazdasági migráció is"

– mondta Nagy Márton.

Elmondta azt is, hogy a külföldi finanszírozási tételek közül nem az uniós források a döntők, "már régen belülről finanszírozzuk magunkat, egyre dominánsabbá válik az FDI, ami jó" – utalt arra, hogy egyre több külföldi vállalat forgatja vissza a hasznát a magyar gazdaságba, ezen "10 százalék hozam van".

Kijelentette, a keleti nyitás megvalósult, közben a nyugati beruházás csökkent: ez ugyanakkor az exportban nincs meg, abban továbbra is 80 százalék fölött van az európai irány.

Az FDI-jal kapcsolatban továbbá megjegyezte, ő maga sohasem volt vállalkozó, nem kockáztatta a pénzét, de a "10 százalék az egy jó hozam", az "FDI-nak multiplikatív hatása van, a bejövő pénz itt marad". Fontosnak tartotta azt is kijelenteni, hogy ebben még mindig van növekedési potenciál.

Ezt követően áttért a megerősödő hazai vállalatokra, amelyek "átvették a vezető szerepet" a magyar gazdaságban, "az exporton belül persze még javulni kéne", de foglalkoztatásban a magyar vállalkozások már vezetnek, és hozzáadott értékben is.

Rossznak nevezte az

• élelmiszerpiac és
• a logisztika

piacának magyar versenyképességét, "erre oda kell majd figyelnünk". Arra is utalt, hogy a kormány kész itt aktívan beavatkozni a magyar szereplők és magyar tulajdon megerősítése érdekében.

Fejlesztendőnek tartotta továbbá a magyar tulajdonú exportvállalatokat, vagyis hogy Magyarországról magyar tulajdonú vállalatok vigyenek ki termékeket, ez ugyanis most csak elhanyagolható mértékben van így. "Fölfelé kell kúszni a multik alatt" – jegyezte meg értékelőjében.

Végezetül "jó folyamatnak" nevezte, hogy növekszik a keleti tőke jelenléte a magyar gazdaságban.