Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) alakulását tekintve még mindig nagy a különbség a főváros és az ország többi térsége között, ezért más profilú területfejlesztési politikára van szükség a nagyvárosi, illetve a vidéki térségekben - mondta a területfejlesztési miniszter pénteken Budapesten, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidék Konferencia 2022 című rendezvényén.

Navracsics Tibor a területfejlesztés újszerű megközelítéséről szóló előadásában kifejtette azt is: meg kell fontolni, hogy Budapest hogyan tud segíteni a többi régión, mert a főváros az egyetlen igazán erős motorja a magyar gazdaságnak.

A miniszter úgy fogalmazott,

Budapest és a vidéki régiók "más ligában fociznak".

Hozzátette ugyanakkor: ez nem jelenti azt, hogy a fővárosnak könnyebb lenne, mert olyan vetélytársai vannak, mint például Prága, Bécs, Pozsony vagy Varsó.

Navracsics Tibor fontosnak nevezte azoknak a térségi központoknak a kiépítését, amelyek Budapest mellett, a fővárost tehermentesítve az egész ország gazdaság- és területfejlesztése szempontjából pozitív szerepet tölthetnek be.

A területfejlesztési miniszter felidézte, hogy Budapest és az agglomeráció problémáinak kezelésére létrehozták a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot. Azt szeretnék elérni, hogy a budapesti és a fővároshoz napi szinten kötődő települések döntéshozói közösen jussanak fejlesztéspolitikai döntésekre - mondta.

Előadásában bemutatta, hogy kirajzolódnak további városgyűrűk. Az egyik a

"csapágyvárosok"

gyűrűje, ezek a fővárostól 50-60 kilométerre elhelyezkedő települések, ahonnan a jelenlegi közlekedési infrastruktúra is lehetővé teszi a mindennapos bejárást a fővárosba. Navracsics Tibor példaként említette Székesfehérvárt, Tatabányát, Kecskemétet és Hatvant.

Jelezte, hogy kialakulóban van egy újabb városgyűrű, ez a fővárostól 100-120 kilométerre lévő városokból áll, ide tartozik például Veszprém vagy Eger.

Kiemelte a külső városgyűrűt alkotó településeket, amelyek térségi gazdasági központtá fejleszthetők és a határon túli területeken is fontos szerepet érhetnek el, mint például Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc vagy Győr.

A miniszter hangsúlyozta: a hálózatok kialakulásában elsődleges szerepe van a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének. Felidézte, hogy 2010-ben országos átlagban még 37 perc alatt lehetett elérni egy autópálya-csomópontot, ez 2019-re 28 percre csökkent. A gyorsabb, biztonságosabb elérhetőség a nemzetgazdaság szempontjából is kiemelkedő - hangsúlyozta.