eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Tényleg sztrájkkal indulhat a tanév

A tanárok szerint még mindig nem kaptak egyértelmű ígéretet a kormánytól a bérrendezésükre. A Pedagógusok Szakszervezete egyebek mellett azzal érvel, hogy egy 14 éve szolgálatot teljesítő diplomás tanár 312 ezer forintot keres, miközben egy általános iskolát végzett határvadász havi 400 ezret kap az államtól. A kormány most az Európai Uniótól remél forrást a pedagógusok béremelésére – mondta az InfoRádiónak az érdekképviselet alelnöke.

Sztrájkkal indulhat a tanév, erősítette meg az InfoRádiónak Totyik Tamás, jelezve: ennek formája még nem tisztázott, sor kerülhet precíziós sztrájkra, de munkabeszüntetésre is. De valamilyen formában tiltakozni fognak a kormány intézkedései ellen, illetve hogy semmilyen lépés nem történik a közoktatás helyzetének javítása érdekében – nyomatékosította a PSZ alelnöke.

A precíziós sztrákjról elmondta: ez egy lassító sztrájk, amikor a jogszabályok betűjét betartják. Ugyanakkor mivel a korábbi sztrájknál úgy számolt a kormányzat, hogy egy tanítási órára másfél órás munkaidőt vontak le, vagyis hozzászámoltak egy fél órás felkészülést, ezért a sztrákjszervezők úgy döntöttek, hogy akkor a hétköznapi életben is így fog ez működni. Akinek tehát 26 tanítási órája van, annak – másfél órás bérlevonással számolva – 39 óra tanításhoz kapcsolódó közvetlen munkaideje van, vagyis heti 1 órában fogja csak ellátni a kapcsolattartást a gyerekekkel, a szülőkkel az értekezleteket, valamint például a versenyeket. Ha ezen az egy órán felüli munkaterhelésük van, akkor azt írásbeli utasításként kérik az intézményvezetőktől, és az így végzett munkát pedig ki kell fizetni munkabérként – fejtette ki Totyik Tamás.

A szakszervezetek mások mellett minimálbérhez kötött bérszámítást követelnek, valamint azt, hogy biztosítsák a béreik értékállóságát. Utóbbit egy egyszeri 45 százalékos béremeléssel képzelik el, hogy a diplomás átlageresetenk legalább a 65-70 százalékára fel tudjanak zárkózni. A kabinet egyébként 2027-re vagy 2028-ra a diplomás átlagbér 80 százalékára szeretné emelni a pedagógusok átlagos jövedelmét, uniós források felhasználásával, derül ki a kormány által az Európai Bizottságnak benyújtott, a 2021–2027-es időszakra szóló „Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz” elnevezésű stratégiából. Totyik Tamás szerint viszont

aggályos, hogy még 5-6 évig mennyien fognak a pályán maradni,

és fenntartható lesz-e a rendszer, ha ilyen távoli időpontra tolják ki a bérrendezést.

Nem várhat a technikai alkalmazottak (a takarítóktól az adminisztrációs feladatokat ellátó kollégákig) a bérrendezése sem, amit a koruk, vagy a munkában eltöltött éveik alapján kellene végrehajtani – vélekedett Totyik Tamás. Itt legalább egy 15-20 százalékos elmozdulásra lenne szükség, máskülönben a versenyszféra el fogja őket szipkázni.

További követelésük, hogy a mozgó 22-26 órás munkahetet – a 26 óra egyébként, amivel most számol a Klebelsberg Központ Európában egyébként a legmagasabb – drasztikusan csökkentsék, első lépésben fixálva az eredeti, 22 tanítással lekötött munkaórára, ami az uniós átlagnál még így is magasabb lenne. A PSZ alelnöke megjegyezte: a szomszédos Romániában 18 órában tanítanak a tanárok.

Végül a nevelést-oktatást segítő pedagógiai- és gyógypedagógiai asszisztensek felügyeleti óraszámát is csökkentetni szeretnék 40-ről 35 órára – ismertetett a szakszervezeti vezető –, hogy a fennmaradó 5 órában csak az adminisztrációs feladataikra koncentrálhassanak és a kollégáiknak segíthessenek. „Úgy gondoljuk, hogy

ha valaki folyamatosan 40 órát gyermek mellett van, az a mentális állapotát nagyon leterheli,

nagyon komoly egészségkárosodást okoz” – fogalmazott Totyik Tamás. Példaként itt az Egyesült Államokat hozta fel, ahol két, gyerekekkel eltöltött óra után egy óra pihenő jár a pedagógiai asszisztensek, hogy regenerálódhasson, a hangszálait pihetesse.

A Pedagógus Szakszervezet alelnöke a szerdai sztrájktárgyalás során azt javasolta a kormánynak, hogy

hozzanak létre egy vészhelyzeti operatív törzset a közoktatás terén,

mert az egyre súlyosbodó tanárhiány miatt az a működési határán van. Hozzátette: a megbeszélésen tréfásan megjegyezte: jó lenne, ha az összes pedagógus diplomával rendelkező képviselőt, miniszteri és oktatási hivatali alkalmazottat kivezényelnék az oktatási intézményekbe a hiányzók pótlására – pedagógusbéren.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×