Infostart.hu
eur:
360.51
usd:
310.3
bux:
132028.24
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője felszólal a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban tárgyalt összevont vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. május 17-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

"Vármegye", választások - Tizenegyedszer is módosulhat az alaptörvény

A Fidesz frakció benyújtotta az ehhez szükséges javaslatot.

Benyújtotta az Alaptörvény tizenegyedik módosítását célzó javaslatot kedden a Fidesz frakcióvezetője. Kocsis Máté indítványa szerint az önkormányzati választásokat egy napon tartanák az európai parlamenti képviselők választásával, valamint a történelmi hagyományok miatt a megyék neve vármegyére változna.

Az Alaptörvény tizenegyedik módosítása indítványozza, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek következő, 2024. évi választását október helyett áprilisban, májusban, júniusban vagy júliusban lehessen megtartani az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg, vagyis a szavazásokat egy napra lehessen kitűzni - olvasható a javaslat indoklásában.

"Tekintettel arra, hogy az európai parlamenti képviselők választása nem rögzített időpontban történik, hanem az eddigi gyakorlat alapján májusban vagy júniusban, amelyektől egy-egy hónappal el lehet térni, ezért az együttes lebonyolításra akkor van lehetőség, ha az európai parlamenti választásra előzetesen meghatározott konkrét négynapos időkeret az Alaptörvényben a helyhatósági választások megtartására rögzített április-július időszakba esik."

Kocsis Máté javaslatának indoklásában felidézi, hogy az idei országgyűlési választás és az országos népszavazás közös eljárásban történő lebonyolítása jelentős, több mint 10 milliárd forintos költségmegtakarítást eredményezett. "Ezért a javaslat az európai parlamenti képviselők választásának és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának egy időpontban történő megtartását írja elő."

A módosítás emellett tartalmazza az ország területi tagozódására vonatkozó rendelkezések megváltoztatását is: "a történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel a megyék elnevezése vármegyékre változik".

Az indoklás szerint a magyar közigazgatás alapvető területi egységei az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig a vármegyék voltak. "A vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg. A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is tovább éljenek. Emellett a vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti."

A vármegye kifejezés használatával jobban hangsúlyozható, hogy a magyar államszervezés és államszerkezet központi gondolati motívuma a nemzeti szuverenitás és ezen keresztül az európai civilizáció sarokköveinek megvédése - tartalmazza az Alaptörvény 11. módosítását célzó javaslat indoklása.

A javaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.

Címlapról ajánljuk
Most újra Magyar Péternél pattog a labda, majd Sulyok Tamásnál fog
Kegyelmi botrány minden tudnivalóval

Most újra Magyar Péternél pattog a labda, majd Sulyok Tamásnál fog

Nyilvánosságra hozta a kormány a kegyelmi botrány iratainak egy részét. Ezt Magyar Péter miniszterelnök jelentette be rendkívüli sajtótájékoztatóján. Az elhangzottakra már az államfő és a Fidesz is reagált. Sulyok Tamás közölte: átadja Magyar Péternek a nála lévő dokumentumokat, ha „hivatalos felkérést kap rá”. Két ügyvéd is reagált.

Reagált a számvevőszék Magyar Péter szavaira a Lázár-minisztériumban talált Fidesz-anyagokról

Az ÁSZ-közlemény szerint „tévedés, és a hatályos jogszabályokkal ellentétes az ÁSZ-tól a kampány ideje alatti vizsgálati lépéseket számonkérni”. Nem volt információjuk az épület pincéjében talált dokumentumokról.
Támadás indult Moszkva ellen, nukleáris hadgyakorlatoktól tart Kijev – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Támadás indult Moszkva ellen, nukleáris hadgyakorlatoktól tart Kijev – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Számos épület megrongálódott és hárman megsebesültek mára virradóra, miután orosz támadás érte Harkiv városát. Ukrajna feltehetőleg az orosz fővárost, a Rosztovi területet és a Moszkvától északkeletre fekvő Jaroszlavlt támadta. Tegnapi esti beszédében Volodimir Zelenszkij elmondta, Ukrajna nagy hatótávolságú légicsapásai következtében 10%-kal csökkent Moszkva olajfinomító kapacitása az elmúlt hónapokban. "Fontos megjegyezni azt is, hogy az orosz olajtársaságok kénytelenek bezárni olajkutaikat"- tette hozzá az ukrán elnök. Közben az ukrán külügyminisztérium példa nélküli kihívásnak nevezte, hogy Oroszország Belaruszban állomásoztat taktikai atomfegyvereket, illetve hogy a két rezsim közös nukleáris gyakorlatokat tart, ezért határozott választ kért Ukrajna nemzetközi partnereitől. "Fehéroroszország militarizálása nemcsak aláássa a nemzetközi jogba vetett bizalmat, hanem Minszket is szilárdan bűnrészessé teszi az orosz nukleáris zsarolásban" - szögezte le Kijev. Vlagyimir Putyin orosz elnök ma Kínába utazik kétnapos látogatásra, miután múlt héten amerikai kollégája, Donald Trump járt Pekingben. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×