Infostart.hu
eur:
389.02
usd:
335.61
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
2019. december 19-én Luxembourgban készített kép Európai Unió Bíróságának, a Curiának a bejáratáról. A bíróság 2020. július 16-án érvénytelenítette az EU és az Egyesült Államok között létrejött, a személyes adatok továbbítását lehetővé tevő adatvédelmi megállapodást. A Facebook közösségi portált érintő ítéletében a luxembourgi székhelyű uniós bíróság kimondta, hogy a nemzeti törvényhozóknak szigorúbb intézkedéseket kell tenniük a felhasználói adatok továbbítása terén a magánélet védelme érdekében.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Ébresztőt fújt Orbán Viktor

A tagállamoknak nem szabad elfogadniuk, hogy az Európai Bíróság a tagállamok népei és kormányai helyett politikai döntéseket hozzon - írta Orbán Viktor Szamizdat 16. című, a miniszterelnöki honlapon pénteken megjelent írásában.

"Ez nemcsak Lengyelország és Magyarország ügye, ez minden európai polgár és tagállam közös ügye. Ébresztő!" - szögezte le írásában a magyar kormányfő.

Orbán Viktor kiemelte: az Európai Bíróság mindig is fontos része volt az Európai Unió "bonyolult gépezetének". Mostanra viszont - mint megjegyezte - a bíróság ambíciói tovább nőttek. "Kinevezte magát az európai föderációs törekvések zászlóshajójának" - fogalmazott, hozzátéve: ez derül ki az Európai Bíróság elnökének nyilatkozataiból a február 16-án várható ítéletről, melyet a testület a Lengyelország és Magyarország által indított eljárásban hoz majd.

Úgy értékelt: a bíróság elnökének nyilatkozatai az Európai Unió történetének fontos dokumentumai lesznek. Mint írta: az Európai Unió Bírósága február 16-án arról hirdet ítéletet, hogy lehet-e politikai és ideológiai feltételekhez kötni a tagállamokat megillető pénzügyi forrásokat.

Orbán Viktor úgy véli, a főbíró nyilatkozatai nem sok kétséget hagynak afelől, milyen döntés várható. A bíróság elnöke szerint a luxemburgi bíráknak nem is az előttük fekvő ügyről, hanem az európai integráció jövőjéről kell határozniuk. Másutt azt is nyilvánvalóvá tette, hogy az ítélet az integráció következő fázisának alapjául szolgál majd - fejtette ki a kormányfő.

A miniszterelnök szerint a február 16-ai ítéletből meg lehet majd tudni, hogy a bíróság föderális Európát tart kívánatosnak. "Ez nem nagy meglepetés" - jegyezte meg a miniszterelnök, hozzátéve: "a bíróság, ha megakadni látta az európai integráció gépezetét, mindig a föderális berendezkedés felé lökte az EU-t: tudatosan szélesítette hatásköreit és aláásta a tagállami szuverenitás bástyáit".

Ezek a döntések valójában nem jogi, hanem politikai döntések, ahol a jog csak a politikai akarat végrehajtásának az eszköze - szögezte le, hozzáfűzve: "a hang lehet Jákob hangja, de a kéz Ézsau keze".

Orbán Viktor azt írta, hogy ez a tapasztalat felvet egy alapvető kérdést: "mégis kik az európai integráció jövőjének valódi urai?".

A kormányfő úgy véli, a bíróság számára a minél szorosabb európai integráció célja minden más szempontot és értéket megelőz. "Ők úgy gondolják, hogy a bírók és a bíróság a politikai döntéshozók helyébe léphet. Ők úgy gondolják, hogy nemcsak alkalmazzák a jogot, de alkothatják, fejleszthetik is. Ők úgy gondolják, rákényszeríthetik a tagállamokat, hogy az integráció következő fázisába lépjenek. Ők úgy gondolják, hogy az uniós intézmények gyámsága alá helyezhetik a tagállamokat azokon a területeken, ahol az uniónak nincsenek hatáskörei. Ők úgy gondolják, hogy ennek érdekében költségvetési zsarolás is bevethető" - fejtette ki.

"Mi viszont úgy gondoljuk, hogy az európai integráció jövőjének urai a tagállamok és a tagállamok polgárai" - emelte ki Orbán Viktor, hozzátéve: "mi vagyunk közös európai értékeink forrásai és végső letéteményesei".

"Mi úgy gondoljuk, hogy egyedül a tagállamok és polgáraik dönthetnek arról, hogyan akarnak együttműködni, és milyen hatásköröket kívánnak közösen gyakorolni. Mi úgy gondoljuk, hogy a bíróság nem foszthat meg bennünket alapvető jogainktól. Mi úgy gondoljuk, hogy a bíróság nem teremthet a semmiből új uniós hatásköröket" - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Orbán Viktor viszont felhívta a figyelmet, hogy "ebben a küzdelemben a mi helyzetünk hátrányos". Az uniós jog nem ad olyan eszközt, amit a bíróság politikai döntéseivel és a lopakodó hatáskörbővítéssel szemben használni lehetne - tette hozzá.

"Ezért a tagállamoknak közösen kell fellépniük jogaik védelmében" - szögezte le a miniszterelnök a Szamizdat 16. című írásában.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×