Infostart.hu
eur:
365.45
usd:
325.15
bux:
143779.38
2026. október 6. kedd Brúnó, Renáta
Oltáshoz előkészített, a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyagot, a Comirnaty-vakcinát tartalmazó fecskendő a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház oltópontján 2022. január 23-án.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Erősödnek a kötelező oltás elleni hangok idehaza

Ötödik hullám ide vagy oda, mára erősödött az elutasítása a Covid-oltás esetleges kötelezővé tételének múlt novemberhez képest. Az ellenállás a legfiatalabbak és a megyeszékhelyen élő válaszolók körében kiemelkedően nőtt.

Az Európa-szerte dühöngő újabb hullám nyomán lazítások és korlátozások egyszer vannak jelen a kontinensen. Az EU tagállamok jelentős részében gondolkodnak a lágy kényszerek keményítéséről, hogy az oltási apátiából kizökkentsék a lakosságot, a Covid-oltás általános kötelezővé tételét azonban eddig mindössze egy ország vállalta fel, Ausztria.

Magyarországon jelenleg nincs szó általános kötelezővé tételről, az oltatlanok azonban többféle korlátozással szembesülnek. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő a napokban úgy nyilatkozott, hogy nincs az ország olyan helyzetben, hogy megússza a kötelező oltást, amihez szerinte ehhez egy lépéssel közelebb visz a védettségi igazolvány feltételeinek szigorítása.

A kötelező oltást lakossági elutasítása – omikron ide vagy oda – mindenesetre némiképp masszívabbnak tűnik: míg november közepén – egy szintén a Napi.hu kezdeményezésére – végzett felmérésben 44 százalék utasította el egyértelműen a kötelező oltást, mostanra a Pulzus Kutató már

59 százalékos elutasítást mért

a lap számára végzett közvélemény-kutatásban.

Egyértelműen a kötelező oltás mellett állt a lakosság 41 százaléka, novemberben 39 százalék vélte így, de az akkori felmérésnél további 17 százalék bizonyos munkakörökhöz kötötten elfogadta volna a bevezetését – teszi hozzá a lap.

A kötelező oltás támogatottsága a januári felmérés eredménye szerint független volt a válaszoló nemétől, nagyjából ugyanolyan arányban álltak ki mellette, illetve utasították el a nők és a férfiak, mint az átlagos eredmény. Novemberben kicsit megosztottabbak voltak a nemek szerinti válaszok, míg a teljes elutasításra a férfiak 40 százaléka szavazott, a nők 48 százaléka volt ezen a véleményen.

Korcsoportonként vizsgálva a válaszokat a trend hasonló mint novemberben, vagyis a legfiatalabbak a legkevésbé támogatnák a kötelezővé tételt, és ők utasítják el a legnagyobb arányban azt, míg a legidősebbek éppen fordítva vélekednek. A középkorúak körében eléggé kiegyenlítettek a vélemények.

A 18–39 éves korosztályból mindössze 27 százalék tenné kötelezővé a vakcina felvételét,

a középkorúak 43 százaléka támogatná a szigort, míg a 60 felettiek 54 százaléka állt ki a kötelező Covid-oltás mellett.

Iskolázottság szerint az alapfokú végzettségűek és az érettségizettek nagyjából azonos arányban, rendre 38-39 százalék, tennék kötelezővé a vakcinát, míg a diplomások 52 százaléka vezetné be a kötelező immunizálást. Az alapfokon iskolázottak és az érettségizettek közel kétharmada utasította el a szigorítást, szemben a diplomások 48 százalékával.

A válaszolók lakhelye szerint vizsgálva az eredményt kiderül, hogy a novemberi felméréshez hasonlóan ezúttal is a budapestiek szavaztak legnagyobb arányban (54 százalék) a kötelezővé tétel mellett,

a legkisebb támogatottságot (35 százalék) most azonban a megyeszékhelyeken mérték

a kutatók, míg novemberben a városokban és községekben élők közül hajlottak a legszerényebb mértékben a további szigorításra.

A kötelezővé tétel ellen a megyeszékhelyek lakosai tiltakoztak a legnagyobb arányban, csaknem kétharmaduk utasította el a lehetőséget. A községi lakosok 63, az egyéb városokban élő válaszolók 61 százaléka, a budapestiek 46 százaléka mondott nemet a kötelező Covid-oltásra.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Elemző: hosszú ideje lappangó feszültség robbant ki Franciaországban

Csaknem 400 iskola maradt zárva Franciaországban, miután az oktatási körülmények és a finanszírozás miatt kezdődött diáktüntetések országszerte erőszakos összecsapásokba torkolltak. Soós Eszter Petronella politikai elemző, Franciaország-szakértő az InfoRádióban elmondta: komoly témák és komoly „játékosok” vannak most a politikai színpadon, nagy a tét a választások előtt.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.06. kedd, 18:00
Brenzovics László
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
Bemondták az elemzők: ennyit érhetnek valójában a magyar részvények

Bemondták az elemzők: ennyit érhetnek valójában a magyar részvények

Jelentős céláremelések és felminősítések érkeztek szeptemberben a magyar részvényekre. A Mol megítélését a kedvező energiapiaci környezet javította, az OTP-nél viszont a magasabb árfolyamvárakozások mellett az orosz jelenlét kockázata is előtérbe került. A Richter elemzői lefedettsége bővült, a Magyar Telekomra pedig optimistább lett az egyik nagy nemzetközi bankház. A kisebb papíroknál vegyesebb a kép: volt, ahol a gyengébb eredménykilátások jelentős célárvágást hoztak, másutt a friss vállalati számok után is kitartottak korábbi értékelésük mellett az elemzők. Az alábbiakban összegezzük, milyen célárváltozások és ajánlások érkeztek a magyar részvényekre szeptemberben. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×