Infostart.hu
eur:
386.83
usd:
332.1
bux:
119693.97
2026. január 14. szerda Bódog
Oltáshoz előkészített, a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyagot, a Comirnaty-vakcinát tartalmazó fecskendő a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház oltópontján 2022. január 23-án.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Erősödnek a kötelező oltás elleni hangok idehaza

Ötödik hullám ide vagy oda, mára erősödött az elutasítása a Covid-oltás esetleges kötelezővé tételének múlt novemberhez képest. Az ellenállás a legfiatalabbak és a megyeszékhelyen élő válaszolók körében kiemelkedően nőtt.

Az Európa-szerte dühöngő újabb hullám nyomán lazítások és korlátozások egyszer vannak jelen a kontinensen. Az EU tagállamok jelentős részében gondolkodnak a lágy kényszerek keményítéséről, hogy az oltási apátiából kizökkentsék a lakosságot, a Covid-oltás általános kötelezővé tételét azonban eddig mindössze egy ország vállalta fel, Ausztria.

Magyarországon jelenleg nincs szó általános kötelezővé tételről, az oltatlanok azonban többféle korlátozással szembesülnek. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő a napokban úgy nyilatkozott, hogy nincs az ország olyan helyzetben, hogy megússza a kötelező oltást, amihez szerinte ehhez egy lépéssel közelebb visz a védettségi igazolvány feltételeinek szigorítása.

A kötelező oltást lakossági elutasítása – omikron ide vagy oda – mindenesetre némiképp masszívabbnak tűnik: míg november közepén – egy szintén a Napi.hu kezdeményezésére – végzett felmérésben 44 százalék utasította el egyértelműen a kötelező oltást, mostanra a Pulzus Kutató már

59 százalékos elutasítást mért

a lap számára végzett közvélemény-kutatásban.

Egyértelműen a kötelező oltás mellett állt a lakosság 41 százaléka, novemberben 39 százalék vélte így, de az akkori felmérésnél további 17 százalék bizonyos munkakörökhöz kötötten elfogadta volna a bevezetését – teszi hozzá a lap.

A kötelező oltás támogatottsága a januári felmérés eredménye szerint független volt a válaszoló nemétől, nagyjából ugyanolyan arányban álltak ki mellette, illetve utasították el a nők és a férfiak, mint az átlagos eredmény. Novemberben kicsit megosztottabbak voltak a nemek szerinti válaszok, míg a teljes elutasításra a férfiak 40 százaléka szavazott, a nők 48 százaléka volt ezen a véleményen.

Korcsoportonként vizsgálva a válaszokat a trend hasonló mint novemberben, vagyis a legfiatalabbak a legkevésbé támogatnák a kötelezővé tételt, és ők utasítják el a legnagyobb arányban azt, míg a legidősebbek éppen fordítva vélekednek. A középkorúak körében eléggé kiegyenlítettek a vélemények.

A 18–39 éves korosztályból mindössze 27 százalék tenné kötelezővé a vakcina felvételét,

a középkorúak 43 százaléka támogatná a szigort, míg a 60 felettiek 54 százaléka állt ki a kötelező Covid-oltás mellett.

Iskolázottság szerint az alapfokú végzettségűek és az érettségizettek nagyjából azonos arányban, rendre 38-39 százalék, tennék kötelezővé a vakcinát, míg a diplomások 52 százaléka vezetné be a kötelező immunizálást. Az alapfokon iskolázottak és az érettségizettek közel kétharmada utasította el a szigorítást, szemben a diplomások 48 százalékával.

A válaszolók lakhelye szerint vizsgálva az eredményt kiderül, hogy a novemberi felméréshez hasonlóan ezúttal is a budapestiek szavaztak legnagyobb arányban (54 százalék) a kötelezővé tétel mellett,

a legkisebb támogatottságot (35 százalék) most azonban a megyeszékhelyeken mérték

a kutatók, míg novemberben a városokban és községekben élők közül hajlottak a legszerényebb mértékben a további szigorításra.

A kötelezővé tétel ellen a megyeszékhelyek lakosai tiltakoztak a legnagyobb arányban, csaknem kétharmaduk utasította el a lehetőséget. A községi lakosok 63, az egyéb városokban élő válaszolók 61 százaléka, a budapestiek 46 százaléka mondott nemet a kötelező Covid-oltásra.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

A magyar uniós forrásokhoz való hozzáférésről szóló tárgyalások gyakorlatilag befagytak, mivel az Európai Bizottság a magyar választásokig ezekben a kérdésekben nem kíván döntést hozni – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt Brüsszel az orosz–ukrán konfliktusban elfoglalt pozíciójáról, de jure és de facto hadviselésről, miként a Mercosur-megállapodással és a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos magyar álláspontról is.

Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek, az enyhülés után visszatér a havazás

Az Európát és Magyarországot jelenleg érintő havas, hideg időjárást nem rendkívüli esemény okozza, hanem több, egymással összefüggő légköri folyamat együttállása – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban. Kovács Erik szerint az átmeneti, enyhébb, ködös napok után erőteljes, szibériai hideg levegő érkezik ismét, éjszakai és nappali fagyokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×