A veszélyhelyzeti, a büntetőjogi tárgyú, az ingatlan-nyilvántartási, valamint a képzési és foglalkoztatási törvényeken is alakított csütörtöki ülésén az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága.
A veszélyhelyzettel összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslat módosítása biztosítja a hiteltörlesztési moratórium fenntartását. A változtatás ugyancsak magában foglalja a gyermeket nevelők jövő évi adóvisszatérítését 809 ezer forintos összeghatárig. Egy másik változtatás törvénybe iktatja az üzemanyagárak rögzítését 480 forinton, valamint a rezsicsökkentés kiterjesztését a kis- és közepes vállalkozásokra jövő június végéig.
Ugyanezen módosító csomag keretében döntött úgy a testület, hogy a kulturális örökség védelméről szóló törvényben foglaltaktól eltérő szabályok vonatkozhatnak a nagyberuházásokra, amelyek csökkentik a régészeti feladatokkal összefüggő költségeket. Cél a nagyberuházások ösztönzése.
Egy évvel meghosszabbodnak a veszélyhelyzet végéig lejáró építési engedélyek is, hogy a lelassult beruházásokat ne terhelje további adminisztrációs kötelezettség.
Állami beavatkozás az építőipari alapanyagoknál
Bizonyos feltételek mellett az államnak lehetősége lesz arra, hogy beavatkozzon az építőipari nyers- és alapanyagkitermelés folyamatába, ha az Országgyűlés is elfogadja azt a módosítást, amit csütörtöki ülésén a törvényalkotási bizottság támogatott az energetikai és közlekedési tárgyú törvényekhez.
Az elfogadott változtatás új intézményként a jogszabályba építi a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapotot.
Az állam ennek fennállása esetén avatkozhat be az építőipar nyers- és alapanyagkitermelési folyamataiba, szabályozott keretek között. A javaslat indoklása szerint ilyen, nemzetgazdaságot veszélyeztető helyzet alakult ki például a koronavírus-világjárvány alatt is.
Az intézkedést a piaci árak jelentős változása alapozhatja meg, a változtatás értelmében pedig már az 5 százalékos árnövekedés is maga után vonhatja a piacfelügyeleti intézkedést.
A piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot legfeljebb egy évig tartható fenn. Annak keretében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke bizonyos méretű bányák esetében rendeletben határozhatja meg például a kitermelt mennyiséget.
A módosítás ezen állapot megléte esetére bevezeti a kiegészítő bányajáradék intézményét is. Ezt a korábban évi 3 milliárd forintot meghaladó árbevételt elérő bányák után kell majd fizetni, ha a nyersanyag értékesítési ára meghaladja a hatóság elnöke által rendeletben meghatározott egységárat.
A kiegészítő bányajáradék mértéke az egységárhoz képesti többletbevétel 90 százaléka.
A bányászati törvényben ezentúl külön érvényesítendő szempontként jelenik meg a műszaki üzemi terveknél a nemzetgazdaság nyersanyagellátási szükségletének kielégítése.
Egy másik elfogadott módosítás értelmében a világörökségi területen található bányatelkeken a kitermelés feltételeit a bányafelügyeleti hatóság határozza meg.
További javaslatok a bizottság előtt
Az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer felügyelete október 1-jétől a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához került. Az energetikai törvényjavaslathoz benyújtott módosító csomag ezért tartalmazza még az ehhez kapcsolódó hatáskörök és felelősségi körök átruházását is a többi között a végrehajtói álláshelyekre korábban kiírt pályázatok esetében is.
A Kúria növekvő ügyszámára tekintettel az ítélőtáblák is bekapcsolódnak a közigazgatási bíráskodásba. Ennek jogi hátterét teremti meg a büntetőjogi tárgyú törvénymódosításhoz elfogadott változtatás.
Az ingatlan-nyilvántartási törvényhez érkezett változtatás értelmében a nemzetiségek építészeti hagyományainak megőrzése érdekében a települési önkormányzat a területén működő nemzetiségi önkormányzatot is bevonja a jövőben a településképről folytatott egyeztetésbe.
A képzéseket és a foglalkoztatást érintő törvények módosítása
az eddigieknél szigorúbb feltételeket ír elő a diákhitel felvételéhez
és rögzíti, hogy megszűnik a szabad felhasználású képzési hitel.
Egy másik változtatás kimondja, hogy a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány értékesítheti a számára átadott ingatlant, ám az abból befolyó összeget csak a vagyonjuttatásról rendelkező törvényben meghatározott módon használhatja fel.