Újabb elővárosi vasútfejlesztés tervezése kezdődik meg Budapesten a Kormány döntése alapján: a Budapest Fejlesztési Központ (BFK), valamint a Főmtervből és a Ring Mérnöki Irodából álló nyertes konzorcium aláírta a tervezési szerződést a hatvani és az újszászi vonal budapesti szakaszainak fejlesztésére, 1 505 millió forint értékben, az Európai Unió Kohéziós Alapja támogatásával. Ezek a szakaszok kimaradtak a korábbi, Rákostól Hatvanig tartó nagyprojektből, fejlesztésük ezért igencsak időszerű és indokolt – írja közleményében a BFK.

A hatvani és az újszászi vasútvonalak együtt Budapest legforgalmasabb vasúti korridorját adják. Fejlesztésük – más projektekhez kapcsolódva – azt szolgálja, hogy több elővárosi vonat járhasson itt, és hogy azok az utasok számára kedvezőbb helyeken álljanak meg.

Összetett fejlesztésről van szó, ráadásul igazán csak a hozzá kapcsolódó projektekkel együtt érdemes vizsgálni, hiszen az elővárosi vonatok száma csak úgy növelhető kellő mértékben, ha a vonalak kapacitását végig bővíteni tudjuk.

A hatvani és az újszászi vonalak közös bevezető szakaszán

• a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső között 2021 elején megkezdődött a harmadik vágány építése.
• Rákos és Hatvan között pedig a lassan véget érő kivitelezési munkák keretében megújult a pálya.
• Most a kimaradt köztes vonalszakasz fejlesztésének előkészítése kezdődött meg a Kormány döntése alapján.

Fürjes Balázs, Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár, Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója és Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója februárban közösen mutatta be a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiát, amely az elővárosi vasúthálózat ütemezett fejlesztési programja 2040-ig szóló kitekintéssel. A naponta együttesen 42 ezer utas által igénybe vett kelet-pesti vonalcsoport fejlesztésével is ez a célunk.

„A Budapesten élők mindennapjait megkeserítik a dugók, a városba be- és onnan kizúduló tömegek, a hatalmas forgalom. Ezt a terhelést Budapest már nem bírja, a város útjai telítődtek. Fontos, hogy a közlekedés problémája nem csak az ingázóké, az autósoké, hanem mindannyiunké. A megoldás egyik kulcsa: a vasút fejlesztése. A cél az, hogy minden elővárosi állomásról óránként legalább négy vonat induljon Budapestre, amelyekkel legalább három metróvonal legyen elérhető közvetlenül, és mindezt egyetlen bérlettel vagy jeggyel lehessen igénybe venni. Jelenleg Budapesthez életvitelszerűen több mint 4 millió ember kapcsolódik. Ebből napi 1 millió ember autóval halad át Budapest határán” – mondta Fürjes Balázs.

A stratégia azt kívánja elérni, hogy kétszer annyian használják ezt a hálózatot, mint ma, ehhez pedig arra van szükség, hogy sűrűbben járjanak a vonatok, és az utasok számára sokkal hasznosabb helyeken álljanak meg, ahol jobbak a városi kapcsolatok.

Új megállók

A XVII. kerület Budapestnek az a része, ahonnan már jelenleg is viszonylag sokan használják városon belüli közlekedésre a vasutat, hisz a BKK kötöttpályás hálózata nem éri el a kerületet. Persze a növekedés lehetősége még óriási. Hogy többen szállhassanak vonatra, új megállók készülnek Rákosmentén és a szomszédos Kőbányán is.

• Az újszászi vonalon Madárdomb megálló a hasonló nevű városrészt és a Helikopter lakóparkot szolgálja majd ki.
• Két további megálló létesítése még nem dőlt el, hasznosságukat vizsgálni szükséges: az egyik helyszín a mai Rákoskert és Rákoshegy megállók között, az Összekötő utca vonalában van (Strázsahegy), a másik már a X. kerület területén, a Bársonyvirág utca vonalában (Kőbánya-Kertváros). Ez a pont lényegesen közelebb van a lakott részekhez, mint a mai Rákos.
• A BFK konzorciumi partnere, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) kivitelezés alatt álló Rákos–Hatvan projektjében még idén elkészül a Keresztúri út torkolata közelében Akadémiaújtelep a XVII. kerület egyik fontos részén, ezt az új megállót reményeink szerint még idén használatba veheti az utasforgalom.
• A Kőbánya felső–Rákosliget fejlesztés egyik legfontosabb eleme, hogy Kőbánya felsőn az utasperonok lényegesen közelebb kerülnek a villamosok, buszok megállójához (négy új peronról van szó), az új helyen, az Élessaroknál akadálymentesen lehet majd átszállni a környék villamosaira és buszaira.
• Szintén a BFK előkészítésében folyik a munka a hatvani és újszászi vonalakon új megálló létesítésén a Hungária körútnál, a leendő Közlekedési Múzeum mellett, ez az 1-es villamosra nyit majd új kapcsolatot. Az új megálló a Keleti pályaudvar és az Élessarok közötti szakaszon helyezkedik majd el.
• A meglévő megállókról sem feledkezünk meg, a hatvani vonalon a NIF-es projektben már akadálymentesítették az elővárosi megállókat, P+R, B+R parkolók is készültek, de az újszászi vonalon Gyömrőtől befelé is megtörténnek ezek a fejlesztések ebben a beruházásban.

A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia egyik legfontosabb célja, hogy az elővárosi megállókból a megszokott irányok mellett a városban másfelé is el lehessen jutni átszállás nélkül. E két kelet-pesti vonal esetén – miközben az S80-as és S60-as járatok továbbra is a Keleti pályaudvar felé mennek –

• az egyik új irány a Déli Körvasút felé vezethet, azaz a Népligeten és a Közvágóhídon át Budára, Nádorkertre, Kelenföldre és a budai agglomerációba.
• A másik új cél a Nyugati pályaudvar lehet a külső körvasúton át.

A külső körvasúton ez egyben az ottani új megállók érintését is jelenti majd, ezek megtervezésére éppen néhány hete írta ki a tervezési közbeszerzést a BFK. Fontos, hogy a Nyugatiba közlekedő új járatok feltétele, hogy a Nyugati pályaudvarra vezető belső pályaszakaszokat ugyancsak felújítsuk, és kapacitásukat bővítsük. Egy következő, távlati fokozat pedig az lehet, ha elkészül a Nyugati pályaudvar és Kelenföld közötti vasúti alagút, amely belső budai területeket is fölrajzolhat a kelet-pesti vonalakról induló járatok térképére.

Kapacitásbővítés

A hatvani vonal belső szakaszán a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső között a már említett „testvérprojekt” keretében épül harmadik vágány. „A rendszerszintű kapacitásbővítéshez a további szakaszon, Kőbánya felsőtől Rákosligetig is plusz egy, illetve részben plusz két vágány létrehozását tervezzük a hatvani vonalon a MÁV-val együttműködésben kialakított tervezési program szerint. Általában is igaz, hogy a plusz vágányoknál is hatékonyabban növeli a kapacitást, ha az állomásokon az egymás útját keresztező vonatoknak nem kell egymásra várniuk, hanem – ahogy például az autópálya-csomópontokban a gépkocsik – külön szintben kerülhetik el egymást. Ezért tervezünk ilyen különszintű bújtatást a két vonal elágazásához Rákosnál. A célunk az, hogy Pécelig és Gyömrőig 15 perces elővárosi járatsűrűség legyen biztosítható” – mondta Vitézy Dávid.

A tervezési feladat része az újszászi vonalon is megvizsgálni, hogy szükséges-e harmadik vágányt építeni, ezt a lehetőséget természetesen az új megállóhelyek kialakításánál is figyelembe kell venni.

Kőbánya felső és Rákos között a beruházás eredményeként helyreáll majd az eredeti, 100 km/órás pályasebesség, kiépül az ETCS L2-es páneurópai vonatbefolyásoló rendszer.

Közúti felüljáró

A környéken lakók régi problémája, hogy a Jászberényi út felől egy, a Tündérfürt utca irányából pedig két sorompón keresztül vezet az út a Keresztúri úthoz. Ezek kiváltására Rákos térségében egy új felüljáró tervei fognak elkészülni a beruházás részeként. Helyére két javaslat van, ezek közül kell dönteni a tervezés korai szakaszában.

• Az egyik a Tárna utca vonala (itt gyalogos felüljáró most is van, a 2. világháborúig pedig közúti is volt).
• A másik lehetséges helyszín a Kozma utca vonala.

A tervezőkre komplex feladat vár. Az alternatívák mérlegeléséhez szükséges döntés-előkészítő tanulmányt, a városfejlesztési hatások elemzését már idén nyár végén, az engedélyezési terveket pedig jövő nyáron le kell adniuk. A munka keretében a felszabaduló kőbányai vasúti területek felhasználására városfejlesztési tervek is készülnek. Az új Élessarok vasútállomás terveire több építésziroda is készít koncepciót, ahogy a Déli Körvasút Népliget állomása esetében is történt, ezek közül fogjuk kiválasztani a nyertes tervet végül. A végső, kiviteli tervek határideje több lépcsőben 2022 őszére és 2023 nyarára esik.