Infostart.hu
eur:
389.02
usd:
335.61
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Egy egészségügyi dolgozó mutatja a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcina második adagját igazoló oltási kártyáját a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban 2021. január 23-án.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

Péterfalvi Attila: nagyon nem mindegy, mire lesz jó az oltásigazolás

Élesítés előtt áll a magyar digitális oltásigazolás, miközben egységes jogalkalmazásra lenne szükség az Európai Unióban.

Nincs jogi akadálya a digitális oltásigazolás bevezetésének, mondta el az InfoRádiónak Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. Mint fogalmazott, több körben véleményezték a kérdést, és nem vet föl adatvédelmi aggályokat. Ugyanakkor megfelelő módon szabályozhatja a védettség igazolását.

Az oltás ténye személyes egészségügyi adatnak minősül, ahogyan az is, hogy valaki átesett-e a koronavíruson-fertőzésen, és hogy felgyógyult-e, tette hozzá a szakember, kiemelve: nyilvánvalóan

a védettségnek a ténye az érdekes, nem pedig, hogy a védettséget melyik vakcina biztosítja az illető számára.

Vagyis határozottan szakmai kérdésnek tartja, hogy az adott oltás nyújt-e védettséget, vagy sem, ilyen szempontból tehát nem

lenne szabad különbséget tenni, hogy a vakcinát melyik, nemzeti vagy európai hatóság engedélyezte,

illetőleg ki a szer gyártója. Mindössze a védettség ténye lehet az, ami releváns, az összes többi pedig nem – szögezte le Péterfalvi Attila.

Azonban nem mindegy, hogy mihez használják majd az igazolást, így

célszerű lenne ezt jogszabályban rögzíteni,

egészítette ki a NAIH vezetője.

Szerinte különbséget kellene tenni aközött, ha valakinek mondjuk a munkája ellátásával kapcsolatban merül fel a kérdés, vagy ha az állampolgár magánjogi alapon, üzleti szolgáltatásként igénybe akar venni valamilyen szolgáltatást. Utóbbi esetében a különbségtétel ugyanis felvethet adott esetben egyenlő bánásmódra vonatkozó kérdéseket.

Végül, például az utazásokkal kapcsolatban az egységes jogalkalmazásra hívta fel a figyelmet a szakember. Péterfalvi Attila szerint

jó lenne, ha minimum uniós megállapodás születne, vagy uniós elvek alapján történne a szabályozás,

akár nemzeti szinten, hiszen azokat lehet gyorsabban életbe léptetni. „De az nem fordulhat elő, illetve nem lenne szerencsés, ha mondjuk az egyik légitársaság elviszi az utast, míg a másik nem hozza haza ” – magyarázta a hatóság elnöke, az egységes szabályozás fontosságát kiemelve.

Magyarországon márciusban kezdik meg az első védettségi igazolásokat kiadni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×