Infostart.hu
eur:
363.39
usd:
308.12
bux:
0
2026. április 15. szerda Anasztázia, Tas
A koronavírus-járvány elleni oltás beadását igazoló kártyát tarja kezében egy ember a belfasti Royal Victoria Kórházban 2020. decemberi 8-án. Az Egyesült Királyságban megkezdték az új típusú koronavírus elleni tömeges oltási kampányt, amelynek során a Pfizer-BioNTech oltóanyagkifejlesztő vállalatok koronavírus elleni vakcinájával oltják be a veszélyeztetett munkakörökben dolgozó és a 80 évnél idősebb embereket.
Nyitókép: MTI/Press Association pool/EPA/Liam McBurney

Vakcinaútlevél: miért, és miért ne?

Több országban, köztük hazánkban is tervezik, hogy valamelyest másképp legyenek érvényesek a korlátozások azokra, akik már két oltás birtokában a jelenleg elérhető legteljesebb immunitást élvezik a koronavírus ellen: szakértők szerint egy ezt engedélyező okmány bevezetése mellett érvek és ellenérvek is jócskán felhozhatók.

Egyértelműen tapasztalható egyfajta kétségbeesett törekvés arra, hogy minél hamarabb visszatérhessen életünk a normál kerékvágásba: ebből a szempontból első hallásra bizony nagyon is logikusnak tűnik a vakcinaútlevelek kiállítása, de a helyzet mégsem ilyen egyszerű. A The Guardian cikke egybegyűjti azokat a szempontokat, amelyeket érdemes megfontolni, ha ilyen okmányról gondolkozunk.

Amiért érdemes

Először is mindenképpen ösztönző hatása lehet annak, ha oltottként megcsinálhatunk olyasmit, amit oltatlanul még nem. Ennek hatására többen járulhatnak majd oltópontokra, ugyanakkor szakértők szerint sokkal okosabb lenne, ha széles körű informálással, nem pedig egy ilyen okmánnyal próbálnák az országok rávenni lakosaikat arra, hogy vegyék fel a vakcinát.

Az oltási igazolvány által megnyitott lehetőségek szintén mellette szólnak: ha volt eddig a munkánknak olyan része, amelyet azért nem végezhettünk el, mert kockázatos volt immunitás szempontjából, akkor azt egy olyan papír birtokában már megtehetjük. Az emberek számára

szabadabb világot hozhat az okmány,

márpedig az elmúlt egy év szigorú megkötései után mindenki vágyik alapvető szabadságjogainak visszaszerzésére, és így beindulhatnának olyan iparágak, amelyeket most "hibernálnak" a járványkorlátozások.

Az utazásokat nemcsak egyszerűsítené, hanem biztonságosabbá is tehetné egy vakcinaigazolvány. Nem csak az utazónak fontos ez: persze ő örül, ha karantén vagy PCR-teszteket spórolhat de az sem utolsó szempont, hogy az úti célján nem fog lebetegedni, és nem terheli majd az ottani kórházat.

És amiért talán nem

A tudomány két dolgot állít ma: a súlyos megbetegedés és a halálozás csökken az oltás által. Azt viszont nem tudjuk, mi a helyzet a fertőzés továbbadásával, akár megtörténhet az is, hogy egy oltott viszi be valahová a fertőzést.

A variánsok tovább bonyolítják a helyzetet: lehet, hogy a vakcinaútlevél által eljuthatunk egy országba, azt viszont nem tudhatjuk, hogy egy ott esetleg épp terjedő variáns ellen mennyire óv bennünket a felvett oltás.

Mindezen túl erős érv, hogy jelenleg olyan kevés oltás áll még rendelkezésre, hogy egyáltalán nem akarat, hanem lehetőség kérdése inkább az, hogy valaki be van-e már oltva.

Diszkrimináció és stigmatizáció melegágya lehet,

ha előjogokat ad az oltási igazolvány, amelyet ráadásul valószínűleg az első pillanattól hamisítanának is.

S végül, de nem utolsósorban az adatbiztonság is kérdéses: legérzékenyebb adataink talán az egészségügyi adatok, amelyek így sokkal több szervvel válnak megosztandóvá, mint eddig, ami szintén fontos szempont.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter első interjúi a közmédiában: kiterjesztjük a rezsicsökkentést, diverzifikáljuk az energiabeszerzést – frissülő cikk

Magyar Péter első interjúi a közmédiában: kiterjesztjük a rezsicsökkentést, diverzifikáljuk az energiabeszerzést – frissülő cikk

Szerda délelőtt 10 órára hívta az országgyűlési választáson nyertes pártok vezetőit egyeztetésre Sulyok Tamás köztársasági elnök, ez előtt adott interjút Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Kossuth rádiónak, aki ezután az M1 tévécsatornában nyilatkozik. Frissülő cikk, tartson velünk!

Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Magyarország EU-tagsága óta már többször kopogtathatott volna az eurózóna ajtaján, de korábban politikai akarat nem volt, most pedig a feltételektől vagyunk távol, a politikai akaratról Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján viszont nyilatkozott, először a költségvetés állapotát világítják át. Az időtávról és a bevezetés részleteiről az InfoRádió Beke Károlyt kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×