Infostart.hu
eur:
389.02
usd:
335.61
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
A koronavírus-járvány elleni oltás beadását igazoló kártyát tarja kezében egy ember a belfasti Royal Victoria Kórházban 2020. decemberi 8-án. Az Egyesült Királyságban megkezdték az új típusú koronavírus elleni tömeges oltási kampányt, amelynek során a Pfizer-BioNTech oltóanyagkifejlesztő vállalatok koronavírus elleni vakcinájával oltják be a veszélyeztetett munkakörökben dolgozó és a 80 évnél idősebb embereket.
Nyitókép: MTI/Press Association pool/EPA/Liam McBurney

Vakcinaútlevél: miért, és miért ne?

Több országban, köztük hazánkban is tervezik, hogy valamelyest másképp legyenek érvényesek a korlátozások azokra, akik már két oltás birtokában a jelenleg elérhető legteljesebb immunitást élvezik a koronavírus ellen: szakértők szerint egy ezt engedélyező okmány bevezetése mellett érvek és ellenérvek is jócskán felhozhatók.

Egyértelműen tapasztalható egyfajta kétségbeesett törekvés arra, hogy minél hamarabb visszatérhessen életünk a normál kerékvágásba: ebből a szempontból első hallásra bizony nagyon is logikusnak tűnik a vakcinaútlevelek kiállítása, de a helyzet mégsem ilyen egyszerű. A The Guardian cikke egybegyűjti azokat a szempontokat, amelyeket érdemes megfontolni, ha ilyen okmányról gondolkozunk.

Amiért érdemes

Először is mindenképpen ösztönző hatása lehet annak, ha oltottként megcsinálhatunk olyasmit, amit oltatlanul még nem. Ennek hatására többen járulhatnak majd oltópontokra, ugyanakkor szakértők szerint sokkal okosabb lenne, ha széles körű informálással, nem pedig egy ilyen okmánnyal próbálnák az országok rávenni lakosaikat arra, hogy vegyék fel a vakcinát.

Az oltási igazolvány által megnyitott lehetőségek szintén mellette szólnak: ha volt eddig a munkánknak olyan része, amelyet azért nem végezhettünk el, mert kockázatos volt immunitás szempontjából, akkor azt egy olyan papír birtokában már megtehetjük. Az emberek számára

szabadabb világot hozhat az okmány,

márpedig az elmúlt egy év szigorú megkötései után mindenki vágyik alapvető szabadságjogainak visszaszerzésére, és így beindulhatnának olyan iparágak, amelyeket most "hibernálnak" a járványkorlátozások.

Az utazásokat nemcsak egyszerűsítené, hanem biztonságosabbá is tehetné egy vakcinaigazolvány. Nem csak az utazónak fontos ez: persze ő örül, ha karantén vagy PCR-teszteket spórolhat de az sem utolsó szempont, hogy az úti célján nem fog lebetegedni, és nem terheli majd az ottani kórházat.

És amiért talán nem

A tudomány két dolgot állít ma: a súlyos megbetegedés és a halálozás csökken az oltás által. Azt viszont nem tudjuk, mi a helyzet a fertőzés továbbadásával, akár megtörténhet az is, hogy egy oltott viszi be valahová a fertőzést.

A variánsok tovább bonyolítják a helyzetet: lehet, hogy a vakcinaútlevél által eljuthatunk egy országba, azt viszont nem tudhatjuk, hogy egy ott esetleg épp terjedő variáns ellen mennyire óv bennünket a felvett oltás.

Mindezen túl erős érv, hogy jelenleg olyan kevés oltás áll még rendelkezésre, hogy egyáltalán nem akarat, hanem lehetőség kérdése inkább az, hogy valaki be van-e már oltva.

Diszkrimináció és stigmatizáció melegágya lehet,

ha előjogokat ad az oltási igazolvány, amelyet ráadásul valószínűleg az első pillanattól hamisítanának is.

S végül, de nem utolsósorban az adatbiztonság is kérdéses: legérzékenyebb adataink talán az egészségügyi adatok, amelyek így sokkal több szervvel válnak megosztandóvá, mint eddig, ami szintén fontos szempont.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×