A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) 63 oktatója által az egyetem új vezetésének írt keddi levél olyan lépés a kommunikációban, amely megnyit egy kiskaput a további párbeszédre – mondta a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja szerdán a Kossuth rádióban.
„Az oktatók levelének szellemisége és olvasata azt mutatja, hogy alapvetően legitimnek tekintik a jelenlegi helyzetet, elfogadják a kancellárt, bár a két oktatási rektorhelyettes kinevezési módját nem” – mondta Szarka Gábor.
A kancellár kitért arra, hogy az oktatók a párbeszéd hiányát kérik számon rajtuk, holott az egyetem vezetése korábban, az október 4-én nyolc pontban megfogalmazott kezdeményezésében rögzítette: mindenről hajlandó tárgyalni, egészen az autonómiáig.
„Mi végig a párbeszéd mellett voltunk,
annyit kértünk csak, hogy szűnjön meg a blokád és ne fenyegessenek bennünket.
Azt gondolom, a kezdeményezés lehetősége most a másik oldalon van, de el kell fogadni a kialakult jogi helyzetet, az egyetemi vezetőket és a tanköztársaság különböző elemei már nincsenek napirenden.”
Szarka Gábor kérdésre válaszolva furcsának és szokatlannak nevezte, hogy igazgatási vezetőként nem engedik be a munkahelyére. Hozzátette: fenyegetőnek érezte, hogy amikor belépési kísérleténél megkérdezte, kivel tudna beszélni, a nagy csend volt a válasz. „Ezt az anarchikus helyzetet mindenképpen meg kell szüntetni.”
„A hallgatók saját intézményük ellen dolgoznak, amikor azt nem engedik működni, ami érthetetlen. A körülmények teljesen tisztázatlanok, alapvetően két nevet ismerünk, a tanköztársaságot meghirdető, vezetői posztjáról már lemondott Upor Lászlóét, illetve Csernai Mihályét, aki a HÖK elnöke. Nem tudjuk, kik vesznek részt az akciókban, az sem biztos, hogy hallgatók, mert nem ismerjük a neveket, akikkel tárgyalhatnánk.
Ez egy jól felkészített, arctalan tömeg, amelynek tagjai szétzúzzák az egyetem belső működését.”
Szarka Gábor szerint azok jártak el korrekt módon – név szerint Ascher Tamást, Enyedi Ildikót, Máté Gábort említette –, akik már a modellváltás meghirdetésekor lemondtak egyetemi állásukról. Hozzátette: ha valaki nem tud azonosulni az új helyzettel, a kuratóriummal és annak szellemiségével, akkor megteheti, hogy máshol keres lehetőséget. Kitért arra, hogy ezért keresik meg levélben az egyetem valamennyi munkavállalóját, oktatóját és hallgatóját, hogy
nevüket is vállalva nyilatkozzanak a kialakult helyzetről, az SZFE vezetésével való együttműködési szándékukról.
„Mindenki arccal, névvel vállalja, egyetért vagy sem. Ha valaki elutasít egy legitim helyzetet, akkor annak nyilvánvalóan máshol lesz a helye. Senkit nem kényszerítünk arra, hogy velünk dolgozzon, de ha ezen az egyetemen ezt állami pénzből teszi, tanít vagy hallgató, akkor vállalja ennek kereteit.”