"Az Európai Bizottság ma megjelent 2020-as jogállamisági jelentése abszurd és valótlan, így nem szolgálhat alapul semmilyen jogállamisági vitához az Európai Unióban" - írta a magyar miniszter a Facebookon, hozzátéve, hogy a jelentés koncepciója és módszertana elhibázott, forrásai kiegyensúlyozatlanok, tartalma megalapozatlan.

Varga Judit értékelése szerint a jelentés hatálya önkényes, és egyetlen olyan objektív referenciaértéket sem határoz meg, amely minden tagállamra nézve egyformán alkalmazható lenne. A jelentés forrásainak kiválasztása elfogult és nem átlátható - közölte.

"Elfogadhatatlan, hogy a jelentést valójában olyan szervezetek írták, amelyek a Magyarország ellen összehangolt politikai kampányt folytató, központilag finanszírozott nemzetközi hálózat részei"

- fogalmazott Varga Judit. Kiemelte, hogy a jelentés magyar fejezete 12 civil szervezetre hivatkozik, amelyek közül 11 kapott az elmúlt években pénzügyi támogatást a Soros Györgyhöz kötődő Nyílt Társadalom Alapítványoktól.

Az igazságügyi miniszter hangsúlyozta: Magyarország azon kevés tagállam egyike, ahol valódi pluralizmus érvényesül a médiában, az ideológiai vitákban és a közvéleményben. A baloldali és liberális médiacsatornák által nagymértékben uralt nyugat-európai médiával ellentétben Magyarországon a konzervatív és kereszténydemokrata nézetek is eljutnak a nyilvánossághoz - tette hozzá.

Magyarország alaptörvénye és állami berendezkedése a jogállamiságon alapul - folytatta -, Magyarország alkotmányos identitásának védelme az állam minden szervének kötelessége.

"A magyarországi helyzetre vonatkozó összes megbízható információ objektív és pártatlan elemzése csak arra a következtetésre vezethet, hogy Magyarországon az Európai Unió alapvető értékeit tiszteletben tartják, és a jogállamiság elve érvényesül" - összegzett Facebook-posztjában Varga Judit.

Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke szerdán Brüsszelben a testület első jogállamisági jelentését bemutatva arról beszélt: noha sok európai uniós tagállamban szigorú jogi szabályozás védi a jogállamiságot, a média és az igazságszolgáltatás szabadsága előtt álló kihívások több országban súlyos veszélyt jelentenek a demokratikus normák betartására.