Infostart.hu
eur:
388.41
usd:
330.52
bux:
110579.18
2025. december 22. hétfő Zénó
Orbán Viktor miniszterelnök (k) érkezik az Országgyűlés plenáris ülésére 2020. március 30-án.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Hamarosan felszólal az Országgyűlésben Orbán Viktor - élőben az Infostarton és az InfoRádióban

Délután egykor megemlékezésekkel, majd napirend előtti felszólalásokkal veszi kezdetét a parlament őszi ülésszaka.

A házelnök napirendi javaslata alapján a hétfőn 13 órakor kezdődő ülésen elsőként a közelmúltban elhunyt egykori képviselőkről - Kósáné Kovács Magda (MSZP), Keleti György (MSZP) és Somogyi Tamás (MDF) - emlékeznek meg.

Ezután a napirend előtti felszólalások következnek, melyek sorát Orbán Viktor miniszterelnök nyitja. "Az őszi politikai évad elé" címmel beharangozott beszédét élőben követhetik az InfoRádióban (online adás itt), valamint az Infostarton.

A felszólalások után a családokért felelős tárca nélküli miniszteri posztra jelölt Novák Katalin teheti le esküjét, majd pedig a parlament az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavalyi szakmai tevékenységéről szóló beszámolóról határoz, majd a független Hadházy Ákos mentelmi ügyében dönt.

Az azonnali kérdések ezúttal is a megszokottnál kétszer hosszabban, 120 percben hangozhatnak el. Az első ülésnap két javaslat általános vitájával zárul. Szó lesz a hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelméről, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) idei költségvetéséről.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×