eur:
411.2
usd:
392.74
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozik a sajtónak a 15. Bledi Stratégiai Fórumon 2020. augusztus 31-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor: mi másképpen látjuk a jövő kérdéseit

Bár az elmúlt években nem születtek meg azok a válaszok, amelyek Európát versenyképessé tették volna, Lengyelország vezetésével Közép-Európa gazdasága sikertörténetet ígér - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a szlovéniai Bledben.

A kormányfő közölte: részt vett a Bledi Stratégiai Fórumon, kétoldalú megbeszéléseket folytatott közép-európai miniszterelnökökkel, valamint a szlovéniai magyar közösség képviselőivel is tárgyalt.

Úgy vélte, mindebből a nemzetközi közvéleménynek az lehet érdekes, hogyan gondolkodnak Közép-Európa választott politikai vezetői Európa jövőjéről. "Érdekes civilizációs konfliktus volt maga a beszélgetés is" a fórumon, mert egy közismert "neomarxista brit laptól, a Guardiantől" jött egy újságíró, aki próbálta a nyugat-európai nyelvi készlet szerint faggatni a miniszterelnököket a valóságról, és kiderült, hogy "mi más szavakkal másképpen írjuk le és másképpen látjuk a valóságot, és ebből fakadóan másképpen látjuk a jövő kérdéseit is" - fogalmazott.

Orbán Viktor hangsúlyozta: világossá vált, hogy a közép-európai vezetők három fontos kérdést látnak közös feladatként az előttük álló évekre. Az első, hogy Szerbiát mindenképpen és minél hamarabb fel kell venni az Európai Unióba, mert

Szerbia nélkül nincs befejezve az európai biztonsági építkezés, "a migránsok is ott jönnek föl"

- magyarázta.

Közölte: van egy ország, amelynek Európához és az unióhoz kellene tartoznia, ennek ellenére egy köztes állapotban van, és erről az EU tehet. Szerbia jönne, lehetne vele tárgyalni, mindenki tudja, hogy Szerbia fontos, de nincs meg a politikai bátorság és vezetési döntésképesség az EU-ban, hogy ezt a fontos határt átlépjék - vélekedett.

Megjegyezte: Magyarországnak elementáris érdeke, hogy Szerbia mielőbb az EU tagja legyen, ezért támogatja az országot minden eszközzel.

A kormányfő kitért rá: ugyancsak fontos kérdés volt a biztonság, amely átvezet a gazdasághoz, mert azt látni a világban, hogy az Egyesült Államok és Kína azért "léptek el mellőlünk", azért hagyták le az Európai Uniót, mert rendelkeznek azzal a katonai kapacitással, amely folyamatos tudományos megújulást tesz lehetővé.

Azt mondta: a modern világ legnagyobb felfedezései, amelyek a gazdaság fejlődését meghatározzák, általában hadiipari kutatásokból jönnek a civil világba. Amíg nem lesz európai hadsereg és mögötte egy kutatási kapacitás, nem tudunk a technológiai sebességet és irányt kijelölő nagyhatalmak mellé fellépni - közölte. Hozzátette: kellene egy európai katonai erő.

Orbán Viktor szerint

a harmadik fontos kérdés a versenyképesség az árutermelés szempontjából.

Azért nem veszik meg az európai árukat, mert a színvonaluk már nem olyan, mint volt régen, vagy a versenytársak termékeinek a színvonala jobb, túl magas árat kérünk értük, az adók túl magasak és a bürokrácia túl nagy - sorolta.

Kijelentette: az európai gazdaságot "áramvonalasítani" kell, hogy versenyképes legyen.

A miniszterelnök közölte: a problémák régiek, ezeket már azonosították, de az elmúlt években nem születtek meg azok a válaszok, amelyek Európát versenyképessé tették volna.

Kiemelte: ugyanakkor jó hír, hogy Lengyelország vezetésével - amelynek gazdasága a legrobusztusabb Közép-Európában - a V4 és a térség gazdasága sikertörténetet ígér. Nekik is gondot okoz a járvány, harcolni kell minden munkahelyért és beruházásért, de összességében ez a térség a nemzetközi versenyképesség szempontjából sokkal biztatóbb képet mutat, mint az EU többi része, és Magyarország Európa ezen részében van - emlékeztetett.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy végre itt is mintha a mindennapi életben megjelenne a magyar közösséghez tartozás. "Óvodák, iskolák, kultúrházak, ahol a valóságos élet zajlik", ott is lehet érezni a Muravidéken, hogy létezik egy anyaország, amely törődik az ott élő magyarokkal és együttműködik velük - mondta.

A kormányfő üdvözölte, hogy most Szlovéniában jobboldali, nemzeti kormány van, amely akarja az együttműködést. Közel vannak ahhoz, hogy a részleteit is kidolgozzák annak a programnak, amelynek keretében a szlovén kormány egy nagyobb összeggel támogatja Muravidéket, a magyar kormány pedig a Rábavidéket, így a két ország vezetői személyesen is elköteleződnek a magyarországi szlovénok és a szlovéniai magyarok sorsának jobbítása mellett - magyarázta.

Úgy látja,

sokkal könnyebben haladnak, szimpátiára, nemzeti barátságra épülő formáját találták meg az együttműködésnek a mostani kormánnyal,

amit a baloldal itt támad. Itt is kiélezett harc van, mint Magyarországon, "itt is oldalba vágják azt, aki akar valamit csinálni" - mondta.

Hangsúlyozta: összességében a magyar-szlovén együttműködés jobb, mint volt.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×