Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház - Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa sajtótájékoztatót tart a Szent László kórházban kivizsgált, a kínai Vuhanból hazatért magyarok és az előző napon este beszállított kínai állampolgár állapotáról a Szent László Kórházban 2020. február 4-én. Szlávik János közölte: mindenki egészséges, akit az új koronavírus gyanújával kórházi megfigyelés alatt tartanak Magyarországon.
Nyitókép: Kovács Attila

Szlávik János egyetlen szigorítást tart most helyénvalónak

Beszélt a magyarországi gócpontokról, valamint arról, hogy megelőzhető lehet a második hullám Magyarországon.

Szlávik János az ATV Heti Napló című műsorában úgy vélekedett: jelenleg nem kell bevezetni szigorú korlátozásokat, hiszen a magyar járványügyi helyzet ezt nem teszi most szükségessé. A Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa szerint az országban kialakult gócpontok kezelhetők.

Az aktív esetek növekedéséről elmondta, hogy vannak olyanok, akik külföldről hozták be a vírust. A karanténintézkedésekkel viszont meg lehet akadályozni ezt. Hozzátette: az is látható, hogy mindenki a külföldről behurcolt esetektől fél.

Szlávik úgy gondolja, hogy megelőzhető a második hullám Magyarországon, hiszen a magyar szabályok sokkal szigorúbbak, mint más országokban érvényben lévő intézkedések. A főorvos úgy véli: a maszkhasználat további szigorítása helyénvaló.

A szakember arról is beszélt, hogy a kórházban fekvő, koronavírusos betegek száma folyamatosan csökken, az elmúlt napokban 10-25 közötti számban stabilizálódott a számuk.

Megemlítette még, hogy a szennyvíz-előrejelzések szerint a következő két hétben nem várható nagy hullám Magyarországon.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×