eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Villám cikázik az égen Nagykanizsa kiskanizsai városrésze felett 2020. június 26-án.
Nyitókép: MTI/Varga György

Az elmúlt évek legpusztítóbb viharperiódusa volt az idei júniusi

A viharszezon azonban már a februári hónapban beköszöntött, így a biztosítók által kifizetett összegek, illetve a kártartalékok rekord magasságba kúszhatnak 2020-ban.

Felhőszakadás, vihar, villám, jég, beázás: a nyári viharszerzon szinte teljes repertoárját felvonultatták a júniusi viharkárok. A társaságokhoz a hét végéig több mint harmincnégyezer lakossági bejelentés érkezett, amelyek alapján a hárommilliárd forintos határt megközelítő kárráfordítással lehet számolni. A Magyar Biztosítók Szövetségének friss összegzésében még nincsenek benne a hétvégén, főként Miskolc és Eger környékén pusztító felhőszakadás következményei. Az addigi bejelentések túlnyomó része Budapestről, illetve Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács, Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár megyéből érkezett.

A károk nagyságára tekintettel a MABISZ összesítette a vállalati, ipari, állami, önkormányzati vagyont érintő, több mint háromezer bejelentés nyomán kifizetendő összegeket, amelyek további több mint kétmilliárd forintot tesznek ki.

A júniusi biztosítói számla így nagy valószínűséggel meg fogja haladni az ötmilliárd forintot.

A június viharos időjárása évek óta kiemelkedő károkat okoz

2018-ban a hónap első felének viharai nyomán a biztosítókhoz 18,5 ezer bejelentés érkezett, a kárigények megközelítették a kétmilliárd forintot. Ugyanakkor a május–augusztus közötti viharszezonban, amelynek adatait a MABISZ 2010 óta rendszeresen összegzi, a társaságok mintegy 3,2 milliárd forintot fordítottak a lakásbiztosítással rendelkező ingatlantulajdonosok kártalanítására.

A tavalyi május–augusztusi viharmérleg körülbelül 4,1 milliárd forintnyi kifizetéssel zárult közel százezer, egyéni és társasházak részéről érkezett bejelentés nyomán, ebből másfél milliárd jutott júniusra, amely tehát nagy súllyal szerepelt az elmúlt évek statisztikáiban.

Idén azonban már februárban elindult a viharszezon.

Az év második hónapjábam a lakásbiztosításokra kifizetett összegek jóval meghaladták a kétmilliárd forintot, amit közel három milliárdra növeltek az ipari létesítményekben bekövetkezett károk

– olvasható a Magyar Biztosítók Szövetsége közelményében.

Május végétől a biztosítók folyamatosan nyitották újra a járványveszély idejére bezárt ügyfélszolgálataikat, lehetőség van tehát a személyes kárbejelentésre is. Ám a veszélyhelyzet hónapjaiban népszerűvé vált az online ügyintézés, amivel kapcsolatban a társaságok részletes tájékoztatást adnak a honlapjaikon.

A kárrendezéssel kapcsolatban is van online megoldás,

többen a távoli kárfelvétel választását javasolják az ügyfeleiknek, amennyiben a feltételek adottak ehhez az aktuális kár esetében. Van olyan biztosító, amelynél a telefonon bejelentett egyszerűbb esetek egy megajánlott összeg elfogadásával zárulnak. Adott esetben a kárszemlézés is történhet telefonos egyeztetéssel, a mobiltelefonnal készített és továbbított fotók segítségével is. Van olyan biztosító, amelyik már bevezette, másoknál előrehaladott állapotban tart a videós kárszemlézés, amellyel a korábbinál lényegesen gyorsabban, akár 20-30 perc alatt mérhetőek fel a károk. Az ügyfélnek elég csak elővenni az okostelefonját vagy a táblagépét, és

egy alkalmazás segítségével a távolból is megoldható a helyszín szemléje valamint a kárrendezés.

Jelenleg a mintegy négymillió magyarországi lakóingatlannak a 72–73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. (Az MNB statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.) Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza. A MABISZ a honlapján részletes tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×