Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón kijelentette, a május 4-től életbe lépő lazítások részeként lehetővé válik a misék, az istentiszteletek, a temetések és a szentmisék megtartása.
Az már a bejelentéskor sem volt egyértelmű, hogy ez a vidékre vagy Budapestre is vonatkozó lazítás lehet-e, mindenesetre a helyzet tisztázására - mint arról az Infostart is beszámolt - a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia még csütörtök este rövid közleményt adott ki: tájékozódik a helyzetben, és hamarosan részletes közleménnyel jelentkezik.
Péntek délben aztán érkezett is az ígért közlemény, amelyben két fontos, közérdekű állásfoglalás szerepelt a "Budapest-vidék" területi kettéosztással kapcsolatban:
- Budapesten és környékén továbbra sem lesznek nyilvános szentmisék
- vidéken az egyházmegyéket vezető püspökök kezében a döntés ugyanezzel kapcsolatban.
Ettől kezdve tehát a tizenegy vidéki egyházmegyén volt a sor, hogy döntsön, figyelembe véve azt, hogy a kijárási korlátozás egyik kivétele a budapestiekre is érvényes: hitéleti tevékenység céljából a lakhely elhagyható.
Elsőként a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye reagált: az egyéni imádságra már eddig is nyitva állt templomokban május 4-től
újraindulhat a személyes részvétel a szentmiséken a maszkviselés és a távolságtartás szabályainak betartásával,
a bejáratnál kézfertőtlenítéssel, de az időseket otthonmaradásra kéri Palánki Ferenc megyéspüspök.
Ezzel homlokegyenest eltérő szabályozást lát szükségesnek a Székesfehérvári Egyházmegye, amely, tekintettel arra, hogy az ország harmadik leginkább fertőzöttebb térsége Budapest és Pest megye után, nincs engedélyezve a nyilvános szentmise megtartása templomokban. Az egyházmegye indoklása szerint a szentmise biztonságos és méltó megtartása jelen helyzetben nem biztosított, valamint
"a kormány által hozott új rendelkezések és az aktuális előjelzések előre vetítik a fertőzések számának növekedését és új (adott esetben akár templomi) gócpontok kialakulását is".
Spányi Antal megyéspüspök azt is leszögezte, az egyházmegye nem akar belső megosztottságot, feszültséget kelteni a budapesti, illetve Pest megyei plébániák és a többi plébániák között, és el szeretné kerülni a "miseturizmus" jelenség megerősödését más egyházmegyékből vagy plébániákról érkezőkkel, mivel "ez komoly járványügyi veszélyforrást jelentene a helyi hívő közösségre, és feszültséget okozna a helyi lakosság körében".
Péntek este az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye a sorban a legrövidebb közleménnyel jelentkezett, és bár az MKPK állásfoglalása körvonalazta, hogy mi várható a főváros környékén, mivel Budapestről, Buda északi agglomerációjáról és Komárom-Esztergom megyéről is szó van, egyértelműsíteni kellett:
nem lesznek egyelőre nyilvános szentmisék az Erdő Péter bíboros vezette egyházmegyében sem.
"Hibrid" megoldás született a Váci Egyházmegyében. A Pest megye jelentős részét érintő egyházi területen a templomi nyilvános misézés bár tilos lesz még egy ideig, de
szabad téren Budapest keleti határán túl már lehet misén részt venni, igaz, 65 éven felüliek így sem mehetnek oda.
Hétköznaponként a templomokban lehetnek kis létszámú szentmisék, padonként egy ember foglalhat helyet, szájmaszkban, és csak ha 65 éven aluli. Mindezen intézkedéseket a helyi plébánosok azonban szigoríthatják Marton Zsolt egyházmegyéjében.
A görög katolikus metropólia is vegyes szabályokat hozott.