Horváth László hangsúlyozta: az önkormányzatnak, mint korábbi intézményfenntartónak több mint 80 millió, míg a jelenlegi fenntartónak, a tankerületnek közel 20 millió forintot kell előteremtenie. Ez az összeg a helyhatóság saját éves bevételeinek duplája, mely a települést drámai módon érinti - mutatott rá a kormánypárti politikus.

Úgy értékelt: "a bírósági ítélet jogszerűsége nem vitatható ugyan, ám sokak igazságérzetével ellentétes, túlzó és zöld utat adott a Soros-hálózat pénzszerző akciójának". Ráadásul egy egész települést büntet, csődközeli helyzetbe hozva azt, így nem békét, megnyugvást hoz, hanem rombol: békétlenséget és feszültséget szül - mondta Horváth László, megjegyezve: a döntés "olyan szelet vet el, mely országszerte beláthatatlan viharokat kavarhat más közösségekben is".

Közölte: a határozatot végre kell hajtani, mert az annak felfüggesztését kérelmező alperesi beadványt a Kúria indoklás nélkül elutasította. Január 17-ig folyósítani kell azt a 100 millió forintot, melyet a bíróság kárpótlásul ítélt meg a szegregációs ügyben érintett 62 cigány tanuló családjának. A képviselő a helyzet megoldása érdekében a kormány segítségét kérte - jelezte.

Az ügy előzményeiről szólva emlékeztetett: az elkülönített oktatás több éven át jellemezte a helyi iskola pedagógiai gyakorlatát "egy rendkívül feszült, az intézmény mindennapi életét durva erőszakkal megfertőző" időszakban. A tantestület ebben a kényszerhelyzetben rossz választ adott, ám akkor ez tűnt a helyzet kezelésére egyedül alkalmas megoldásnak; a 2011-2012-es tanévben lezajlott fenntartóváltást követően a diákok elkülönítése fokozatosan megszűnt - mondta el.

Horváth László szerint a történtek után egy előre megtervezett, szervezett akció vezetett az ügyben indított perhez, melyet nem az érintett közel negyven család, hanem az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány kezdeményezett. A Soros-hálózat által támogatott szervezet biztosította a hosszas jogi procedúrához szükséges feltételeket, így a jogi képviseletet is, azzal a nem titkolt céllal, hogy elérjék "a szegregáció beárazását" - fogalmazott a politikus.

Szólt arról is, hogy a települést békés, kiegyensúlyozott fejlődés jellemzi, ám "vannak olyan külső érdekcsoportok", melyek időről időre megpróbálnak polgárháborús övezetet, csatateret kreálni Gyöngyöspatából.

A képviselő szerint érkeztek már a községbe 2011-ben is "igazságosztók" bakancsban, bomber dzsekiben, gárdamellényben, jogvédőként, aktivistaként. "A beavatkozás vége háború lett", mely a rendőrségnek és végső soron a magyar adófizetőknek több százmillió forintjába került. Akik ezt okozták, hamarosan távoztak, a romokat hátrahagyva - fogalmazott kijelentve: Gyöngyöspatának nincs szüksége igazságosztókra, a község békét kér.