A törvényszék közleményében azt írta, a férfi 2011 szeptembere és 2016 augusztusa között legalább 760 alkalommal utazott jegy nélkül a Nagykáta-Budapest vasútvonalon. Ez idő alatt a MÁV-nak 870 ezer forint, a pótdíjakkal együtt 11 millió forint kárt okozott.

A MÁV jegyvizsgálói már jól ismerték őt, tudták, hogy nincs jegye. Minden alkalommal, amikor elkapták, készségesen együttműködött, kitöltötte és aláírta a dokumentumokat, vállalva, hogy később a jegy árát és a bírságot is kifizeti, de ez soha nem történt meg.

A törvényszék szerint

ha valaki közreműködik az úgynevezett utasleadási lap kiállításában, akkor a vonatról nem szállítható le,

utazása jogszerű, hiszen együttműködő magatartásával arra nyer jogosultságot, hogy eljusson a szándéka szerinti célállomásra.

Az elsőfokú tárgyalás során a vádlott a bíróság előtt elismerte bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A közlés szerint a férfit korábban már jelentős kárt okozó csalás és közokirat-hamisítás miatt elítélték, a büntetés végrehajtását felfüggesztették. A vádlott a bliccelést a büntetések felfüggesztésének hatálya alatt követte el.

A Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság a kialakult bírói gyakorlattal összhangban azt a döntést hozta, hogy

a férfi cselekménye nem értékelhető csalásként.

A menetjegy megváltásának elmaradása a MÁV személyszállítási üzletszabályzatában írt feltételek megszegése, ami polgári jogi szerződésszegés, és nem értékelhető büntetőjogi kategóriaként. Emiatt a másodfokú bíróság a férfit a folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének vádja alól felmentette.