Erdő Péter előadásában közölte: az eucharisztikus kongresszusok célja az is, hogy "megmutassuk hitünket az egész világnak" és "nem erőszakosan, de meghívjunk másokat is arra a boldogságra", amelyet csak Krisztusban lehet megtalálni.

Úgy fogalmazott: "a misszió mindig tanúságtétellel indul, amely megkívánja a körülöttünk lévő világ megismerését, a kapcsolatok kialakítását, a személyes tanúságtételt életünkkel, segítő szeretetünkkel. De mindezek után előbb utóbb fel kell tárnunk, hogy honnan merítjük az erőt, miben hiszünk és kinek a tanítványai vagyunk".

Tehát "nem puszta jelenlét" a misszió - mondta.

A bíboros kitért arra, hogy misszióra nem csak távoli földrészeken van szükség, és ezt a feladatot nem csak "különleges szakemberek" végezhetik. A missziós küldetést az egész egyház kapta feladatul.

Erdő Péter felidézte: amikor a 4. század folyamán a püspöki templomoktól távol kezdtek templomokat építeni, közösségeket szervezni, a fő cél éppen a misszió volt, az emberek meghívása a hitre és a keresztségre.

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust előkészítő év a plébániáról mint missziós közösségről szól.

Hozzátette: ez a missziós munka, az érdeklődők meghívása a plébániai közösségekbe "megújulásunk ösztönzője is lehet". Hiszen "olyan közösségnek és ünneplésnek kell lennie a templomainkban", amely "a bátortalanul érdeklődő embert is megszólítja, számára is vonzó" - fogalmazott Erdő Péter.

A bíboros a nap végén tartott szentmisén arról beszélt: az egyház ma is minden nyelven szól a Szentlélek segítségével. Szól a 21. század emberének megváltozott közlési módjain is, és megtalálja az utat a távol állók szívéhez is. A keresztényeknek pedig megadja, hogy "megtaláljuk a tanúságtétel módját minden időben" - tette hozzá.

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye hagyományosan Máriaremetén tartja ifjúsági és családi napját, a karizmák ünnepét. A rendezvényen plébániák, szerzetesközösségek, iskolák és intézmények mutatkoznak be.