Infostart.hu
eur:
355.47
usd:
311.45
bux:
0
2026. július 8. szerda Ellák
A fővárost az északnyugati országhatárral összekötő M1-es autópálya kanyarulata a város határában, ahogy az a Kő-hegyi Szelim-barlangból látható. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Hatalmas változás előtt áll az M1-es autópálya

Úgy tudni, már zajlik a sztráda bővítésének előkészítése, amit indokol, hogy bő két évtized alatt több mint háromszorosára nőtt a forgalom a Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye határán lévő szakaszon.

Hatsávosra bővítik az M1-es autópályát; a Budapest-Tatabánya szakasznak őszre, a Tatabánya-Győr szakasznak jövőre lehet építési engedélye - írta a kisalfold.hu.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. adatai szerint 1995-ben átlagosan napi alig 14 ezer, 2012-ben pedig 35 ezer jármű használta a sztrádát, addig 2017-ben már kis híján 47 ezer, vagyis 3,5-szeresére nőtt a forgalom a Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye határán lévő szakaszon.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) a lapot arról tájékoztatta, hogy

Budapest (az M0-s csomópont) és Győr (az M19-es autóút) között kétszer háromsávossá építik majd át az M1-est, amivel párhuzamosan felújítják a burkolatot, szélesítik a műtárgyakat és fejlesztik a pihenőhelyeket.

A beruházás megvalósíthatósági tanulmánya és költség-haszon elemzése tavaly készült el.

A főváros és a Tatabánya-Újváros közötti 47 kilométeres szakasz tervezését az Utiber Kft. és az Unitef ’83 Zrt. alkotta konzorcium nyerte el közbeszerzésen tavaly ősszel nettó (azaz áfa nélkül) 4,3 milliárd forintos ajánlattal. A két cég már benyújtotta a döntés-előkészítő dokumentációt, a közúti biztonsági hatásvizsgálatot, a környezeti hatástanulmányt és a Natura 2000-es területek vizsgálatát,

az engedélyezési terveket várhatóan nyár elejére készítik el. A jogerős építési engedély így őszre lehet meg.

A Tatabánya-Újvárostól Győrig tartó 46 kilométer tervein a Főmterv Zrt.–Roden Kft. konzorcium dolgozik nettó 3,4 milliárd forintért. Ennél a szakasznál idén ősszel a környezetvédelmi engedélyezési eljárás indítása várható. A környezetvédelmi engedély birtokában 2020 nyarára készülhet el az építési engedélyezési dokumentáció.

A kivitelezés elrendeléséről egyelőre nem született döntés. A NIF Zrt. ugyanakkor hangsúlyozta: a tervezés során figyelembe veszik, hogy az M1-es kiemelt jelentőségű, nagy forgalmú autópálya, így az építési munkálatok során az irányonkénti két-két forgalmi sávot folyamatosan biztosítani kell.

A sztrádán egyébként idén 25 milliárd forintot költenek nagy felületű rekonstrukciós munkálatokra, amelyek gyakran torlódásokkal járnak. Felújítják a Rábca-hidat is.

Palkovics László: lehet, hogy a leállósávot nyitjuk meg

Április közepén Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azt mondta az InfoRádió Aréna című műsorában, még nem biztos, hogy a bővítés mellett döntenek - lehet, hogy német mintára a leállósávokat nyitják majd meg az autósok előtt.

"Megtartva a mostani két sáv plusz leállósávot, megfelelő intelligens eszközökkel a leállósávot ugyanúgy lehet használni. Ennek

az a feltétele persze, hogy a leállósávon mondjuk, 200 méterenként elhelyezünk egy videokamerát, ami megnézi, hogy a következő 200 méteren rá lehet-e terelni forgalmat a leállósávra,

vagyis használjuk a leállósávot is, mert egyébként az üres. A technológia létezik, az A9-es autópályán München és Nürnberg között a leállósáv be van kamerázva, és van tábla, amely megmutatja, hogy rámehetek-e.

Címlapról ajánljuk

Erős önkritikát fogalmazott meg a KDNP

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országos választmánya számára készült vitaanyag szerint szinte teljes a konszenzus abban, hogy jelen krízisből való kibontakozásra akkor lesz esély, ha a párt képes az elkövetett hibák őszinte feltárása után egy teljeskörű tisztújításra, és arra, hogy a politikai életben ismét önálló pártként szerepeljen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.08. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
Észrevétlenül esszük meg a műanyagot – Gyökeres változást hozhat az italtartó poharak szabályozása

Észrevétlenül esszük meg a műanyagot – Gyökeres változást hozhat az italtartó poharak szabályozása

Július 1-jén hatályba lépett az a hulladékgazdálkodási szabályozás, amely végül némi módosítással, de alapvetően megtiltja azon italtartó poharak forgalomba hozatalát, amelyek 10 tömegszázalékot meghaladó mértékben tartalmaznak műanyagot. Felmerül a kérdés, hogy miután kifutnak a már forgalomban lévő műanyag termékek, mi lesz az alternatíva, miben kérhetünk majd elviteles kávét, és egyáltalán mit várunk az eldobható műanyagok eltűnésétől, miért fontos, hogy a kénylemi funkciók megszűnésén túl is lássunk. A piac reakciójáról és a lehetséges alternatívákról Juhász Andrást, a bioműanyagokkal foglalkozó Bibo alapítóját és vezérigazgatóját kérdeztük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×